Az utolsó napban való hit.
Fog
következni egy nap, amikor vége lesz a világnak. Ennek a napnak az
időpontjával Csak Allah rendelkezik és ezt a titkot nem mondta senkinek.
Ettől a naptól kezdve
meghal minden ember. Ezen a napon Allah fel fog támasztani mindannyiunkat.
Ezen a napon felelni fogunk Allah előtt a tetteinkért.
Ezen a napon Pihennek a hívők a mennyországban –Kérjük Allahtól,
hogy minket is juttasson a mennyországba- és kínlódnak a hitetlenek a
pokolban –Allah védjen minket a pokol tüzétől-.
Az utolsó napba való hit három részre oszlik:
1- Hinni kell a
feltámadásban,
amikor másodszor fújják a kürtöt. Ennek hatására mezitláb, meztelenül
és körülmetéletlenül felkel minden ember a világ Ura felé.
Azt mondta Allah a Koránban (21/104):„Ahogy
véghez vittük az első teremtést, megismételjük azt. Ígéret ez, amely
minket terhel. Így cselekszünk”
A feltámadás nyilvánvaló igazság, amelyre rámutatott az Írás és a Szunna
és a muszlimok Közössége. Azt mondta Allah a Koránban (23/15-16):
„Aztán, mindezek után, meg fogtok halni. Aztán a feltámadás napján fel
fogtok támadni”
És azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette)
„A feltámadási napon az emberek meziutláb és meztelenül gyülekeznek”.
A muszlimok mindannyian támogatják ezt. Ez a dolog a legigazságosabb
egyenlőség, hiszen a bűnös nem úszta meg a büntetését a halállal, hanem
az elszámolási napon minden bűnös megbűnhődik a bűnéért Allah színe
előtt. Azt mondta Allah a Koránban (23/115)
„Azt gondoltátok vajon, hogy játékból teremtettünk benneteket, és hogy
nem lesz visszatérésetek hozzám”
És azt mondta Allah a prófétájának, hogy (28/85)„Aki
elrendelte neked a Korán hirdetését, az bizonyosan visszahoz téged a
visszatérés helyére”
2- Hinni kell
az elszámolásban
és a
büntetsben:
A szolga elszámol a tetteiért és ezek szerint bűnhődik vagy boldogul.
Ezt bebizonyította a Korán és a Szunna és a muszlimok közössége.
Azt mondta Allah a Koránban (88/25-26):
„Hozzánk lesz az ők visszatérésük, és a mi dolgunk lesz, hogy
elszámoljunk velük „
és azt is mondta (6/160)
„aki majdan valami jótettel jön elő, annak tízszer annyi lesz a jutalma.
Aki pedig valami rossz cselekedettel jön, annak a fizetsége ugyanannyi
lesz csupán. Nem fognak jogtalanságot szenvedni”
azt is mondta (21/47):
„És igazságos mérleget állítunk föl a feltámadás napján. És egyetlen
lélek sem fog igazságtalanságot elszenvedni semmiben. Ha az egy
mustármag súlya lenne is –előhozzuk! Elégséges számon kérők vagyunk”

Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és
üdvözítette) :
„Az elszámolási napon Allah elszigeteli a hívő embert a többiektől és rá
borít egy kendőt és megkérdezi, hogy emlékszel-e arra a bűnre, amit
követtél. Erre válaszol a hívő, hogy igen Uram. Utána Allah előhozza
neki a másikat, amit megint beismer a hívő. És addig hozza elő neki a
bűnöket, amíg azt nem látja a hívő, hogy már a pokol lesz a
szálláshelye. És eztán azt mondja Allah neki, hogy mindezeket a bűnöket
titokban tartottam neked az életben és nem tudott róla senki. Én ma
megbocsátom neked. És ezután megkapja a jótettes könyvét.
De a hitetleneket és a képmutatókat előhívja mindenki szeme láttára és
azt mondja: „Ezek azok akik, nem mondtak igazat Allahnak, ugye Allah
átka a kegyetlenekre”
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„Aki szemügyre vesz egy jótéteményt és meg is teszi, Allah megírja
magánál, mintha tíz jótéteményt tett volna és hétszázszorosára meg is
többszőrösíti és még többre is. De aki szemügyre vesz egy rossz
téteményt és megteszi, Allah csak egy rossztéteményt ír neki magánál”
A
muszlimok mindannyian hisznek az elszámolásban és a büntetésben. Ez a
dolog az abszolút egyenlőség, hiszen
Allah –Magasztaltassék - leküldte a könyveket és a prófétákat, és
kötelezővé tette a szolgáiknak, hogy fogadják el, amit hoztak tőle, és
eszerint is cselekedjenek. Ha nem lenne elszámolási nap és nem lenne
büntetés és nem lenne jutalom, akkor ez ellenkezne az Igazságos Allah
egyik tulajdonságával. Azt mondta a Magasztos Allah a Koránban:
„Bizony kérdőre vonjuk azokat, akikhez elküldetett az üzenet és kérdőre
vonjuk a küldötteket is. És bizony –valóságos tudás alapján- elbeszéljük
nekik az eseményeket, hiszen nem voltunk mi távol azoktól”
3- Hinni kell a
Mennyországban
és a
Pokolban:
Két dolog, ami örökkön örökké kíséri az embert.
A Mennyország az a szálláshely, ahol kényelmesen élnek az emberek. Allah
teremtette azoknak az embereknek, akik
hívők voltak a földi életben és válogattak a tettekkel, akik
hittek abban, amit Allah szabott nekik, és engedelmeskedtek Allahnak és
a prófétájának, akik őszinték voltak Allahnak és követői voltak a
prófétájának. A Mennyországban van olyan, amit szem sem látott még, és
fül sem hallott még, és eszébe sem jutott még senkinek. Azt mondta a
Magasztos a Koránban (98/7-8):
„Akik azonban hisznek és jótetteket cselekszenek, azok a teremtmények
között a legjobbak. Fizetségük az ő Uruknál Éden kertjei lesznek,
amelyek alatt patakok folynak, s örökké ott időznek. Tetszését leli
bennük Allah, és ők is tetszésüket lelik benne. Ez azt illeti meg, aki
féli Urát”
Koránból (32/17):
„Egy lélek sem tudja, hogy milyen öröm rejtőzik fizetségképpen az
emberek számára azért, amit cselekedtek”.
A pokol a kínzás szállás helye, amelyet Allah előkészített a Kegyetlen
hitetleneknek, akik megtagadták Allahot és ellenkeztek a prófétáival.
Ott sok fajta kínzás van, ami nem is jut az eszedbe. Azt mondta Allah a
Koránban (3/131):
„És féljétek a pokol tüzét, amely készen áll a hitetlenek számára”
(18/29):
„És mondd: „Ez az igazság, amely az Uradtól jön. Aki akar, az higgyen, és aki akar, az ne higgyen! A kegyetleneknek a túlvilágon tüzet készítettünk elő, amelynek a füstsátra körülveszi őket. És ha segítségért könyörögnek, akkor vizet kapnak segítségül, amely olyan, mint az olvasztott érc, és sütni fogja az orcájukat. Szörnyű ital és szörnyű pihenőhely!”
(33/64..66):
„Allah átka van a hitetleneken és a Pokol tüzét készítette elő nekik.
Örökké benne fognak időzni és nem találnak sem gyámolítót, sem segítőt.
Azon a napon, amikor orcájuk nyárson sül a tűzben, azt mondják: „Bárcsak engedelmeskedtünk volna Allahnak és a küldöttnek!"
Az utolsó napban
való hithez tartozik a halál utáni eseményekben való hit mint:
a- A
sír megpróbáltatása:
A halott megkérdezése a temetés után az
Istenéről és a vallásáról és a prófétájáról. Itt Allah
kiegyensúlyozottságot ad a hívőnek. Így válaszol a hívő: „Allah az
Istenem, az Iszlám a vallásom és Mohamed (Allah dicsérte, és
üdvözítette) a
prófétám”. A hitetleneket pedig Allah félrevezeti. Így válaszol a
hitetlen: „Hahha nem tudom”. A képmutatók és akik sejtettek a vallásban
azt mondják: „Nem tudom de hallottam, hogy az emberek mondtak valamit
erről és utána én is mondtam”.
b-
A sír kínzása és jólléte:
A sír kínzása a kegyetleneké, a képmutatóké és a hitetleneké. Azt mondta
a Magasztos a Koránban (6/93):
„Bárcsak látnád, amikor a vétkesek a halál kínjában vergődnek az
angyalok kinyújtják feléjük a kezüket, mondván ”Adjátok ki a lelketeket!
Ma a megaláztatás büntetését kapjátok viszonzásul azért, hogy Allahhal
szemben valótlanságot mondogattatok és fennhéjázva elvetettétek az Ő
jeleit.””
Azt mondta Allah Fáraó népéről: (40/46)
„A tűz, amelyhez elővezettetnek reggel és este. És azon a napon, amikor
beáll az óra, ilyen szó hallatszik: „Részeltessétek a legsúlyosabb
büntetésben Fáraó népét!””
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„Ha nem temetkeznétek, akkor fohászkodtam volna Allahnak, hogy ti is
halljatok a sír kínzásból, ahogy én is hallok belőle. Utána felénk
fordította az arcát és mondta: „Oltalmat kérjetek Allahtól a tűz kínzása
ellen”. Mondták: ”Oltalmat
kérünk Allahtól a tűz kínzása ellen” Mondta: „Oltalmat kérjetek Allahtól
a sír kínzása ellen” Mondták: „Oltalmat kérünk Allahtól a sír kínzása
ellen” Mondta: „Oltalmat kérjetek Allahtól a próbák ellen, amelyeket
élünk és, amelyeket nem élünk” Mondták: „Oltalmat kérünk Allahtól a
próbák ellen, amelyeket élünk és, amelyeket nem élünk” Mondta: „Oltalmat
kérjetek Allahtól az Antikrisztus próbája ellen” Mondták: „ Oltalmat
kérünk Allahtól az Antikrisztus próbája ellen””.
A sír jólléte pedig az igazmondó hívőké. Azt mondta Allah a Koránban:
(41/30)
„Akik azt mondják: „A mi Urunk Allah”, aztán egyenes úton járnak.
Ezekhez lejönnek az angyalok mondván: „Ne féljetek és ne legyetek
szomorúak! Örvendezzetek a paradicsomnak, amelyre ígéretet kaptatok!”
(56/83..89)
„Ha a haldokló lelke a torkához érkezik, ti pedig körülnéztek akkor
–miközben mi közelebb vagyunk hozzá, mint ti, de nem látjátok- vajon ha
nem vár benneteket majdan ítélet, miért nem térítitek vissza azt a
testbe ha igazat mondjátok? Ha ő azok közé tartozik, akik közel állnak
Allahhoz, akkor nyugalom, fűszeres illatú növények és a gyönyörűség
kertjei várják őt.”
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) a hívőről, miután
válaszolt a két angyalnak a sírjában:
„Szól az égből egy hang, hogy igazat mondott a szolgám, tehát hozzatok
neki cuccot a Paradicsomból, öltöztessétek a Paradicsomból és nyissatok
neki egy kaput a Paradicsom felé. Ezzel megérkezik hozzá a Paradicsom
szép illataiból és finomságaiból. És a sírja olyan széles, hogy
kényelmesen érezze magát”

Az utolsó napban való hit gyümölcse:
Első: A hívő szereti letenni az Allahnak
való
engedelmességet
és vigyáz rá, hogy az utolsó napon boldoguljon.
Kettő: A hívő messze tartja magát az
Allahhal való
ellenkezéstől
és tetszik neki, mert fél attól, hogy az utolsó
napon megbüntetik.
Három: A hívő nem sajnálja, hogy nem vett
részt sok evilági dologban, mert tudja, hogy a túlvilágon úgyis sokkal
jobb élvezetekkel részesül.
A hitetlenek megtagadták a feltámadást a
halál után állítva, hogy nem lehetséges. És ez az állítás érvénytelen.
Érvénytelenségét bebizonyította a
vallás,
a
valós történetek
és
a
Logika.
A vallás
szerinti bizonyíték:
Azt mondta Allah a Koránban: (64/7)
„A hitetlenek azt állítják, hogy nem támaszttatnak föl halottaikból.
Mondd: „De igen, az Uramra, bizony föl lesztek támasztva! Aztán
értesültök arról, hogy mit tettetek, Könnyű ez Allahnak””.
És szentkönyvek mindegyik
beismeri ezt.
A valós történetek
szerinti bizonyíték:
Allah közölte a szolgáival a Koránban, hogy feltámasztotta a holtakat az
evilági életben. És a bakara Szúrában öt példa szerepel erről:
Első példa: Mózes népe mondta Mózesnek
(Allah dicsérte, és üdvözítette): Csak akkor hiszünk neked, amikor szabad
szemmel látjuk Allahot. Azt mondta Allah Izrael fiainak: Koránból
(2/55-56):
„Emlékezzetek , amikor azt mondtátok Mózesnek:
„Nem hiszünk neked addig, amíg nem látjuk Allahot kézen fogható módon.”
És akkor lecsapott rátok a mennydörgés a szemetek láttára. Azután
feltámasztottunk benneteket a halálotok után remélve, hogy hálásak
lesztek””.
Második példa: A meggyilkolt ember története, aki miatt különböztek
Izrael fiai. Ezért parancsolta nekik Allah, hogy vágjanak egy tehenet és
a tehén egy darabjával üssenek a halottra. Így! feltámad a halott és
megmondja nekik, hogy ki a gyilkos. Emiatt a történet miatt mondta Allah
a Koránban (2/72-73):
„Emlékezz arra, amikor megöltetek valakit és viszály támadt közöttetek
(a gyilkos illetően)! Allah azonban napfényre hozza azt, amit
elrejtettetek. Mi azt mondtuk: „ Üssetek a halottra a tehén egy
darabjával! Így támasztja föl Allah a halottakat s mutatja meg nektek a
jeleit. Talán így megjön az eszetek.””
A
harmadik példa: Azoknak a története, akik elmentek otthonukról félve a
haláltól. Számuk néhány ezer. Ezért Allah halottakká tette őket és utána
felébresztette. E történet érdekében Allah azt mondta a Koránban
(2/243):
„Vajon nem láttad-e azokat, akik halálfélelemben ezrével hagyták el
lakhelyeiket? Allah így szólt hozzájuk ”Haljatok meg!”
Aztán föltámasztotta őket. Bizony Allah kegyes az emberekhez. A
legtöbben azonban nem hálásak.”
A negyedik példa: Annak az embernek a története, aki átmenőben volt egy
falún amelyen nem volt se növény se zöld ág, és azt mondta, hogy
ébreszthetné fel ezt Allah, miután kihalt? Ezért Allah halált
bocsátott rá száz évig és aztán feltámasztotta. Ezt a történetet mesélte
Allah a Koránban (2/259):
„vagy az, aki elhaladt egy város mellett, amely romokban hevert, és azt
mondta: „Hogy elébreszthetné ezt föl Allah, miután kihalt?” Allah pedig
halált bocsátott reá száz esztendőre. Azután föltámasztotta őt és azt
mondta: „Mennyi ideig időztél halálos álmodban?” „Egy napot, vagy még
annyit sem időztem (így)” mondta az. Allah pedig azt mondta: „Nem! Száz
esztendeig időztél (így). Nézz ételedre és italodra! A száz esztendő
ellenére nem romlottak meg. És nézz a szamaradra! S hogy intő jellé
tegyünk téged az emberek számára, nézz a szamár csontjaira, hogyan
keltjük életre azokat, s aztán fölruházzuk hússal!” Miután mindez
megvilágosodott előtte, azt mondta: ”Tudom, hogy Allah mindennek fölött
hatalmas”.
Ötödik példa: Ábrahám története, amikor megkérte Allahot, hogy mutassa
meg neki, hogy hogy támassza föl a halottakat? .
Ezért megparancsolta neki Allah, hogy vágjon le négy madarat aztán vágja
szét őket és a roncsait a körülötte lévő hegyekre ossza szét, és aztán
hívja őket magához, és meglátja hogy mindegyik madár darabjai
összeegyesülnek és tökéletes élő madarakká vissza alakulnának. És így
repülve jönnek Ábrahámhoz. Azt mondja Allah a Koránban (2/260):
„És emlékezzetek arra, amikor Ábrahám azt mondta: „Mutassd meg nekem,
hogyan támasztod föl a holtakat! ”Allah pedig mondta: „Talán nem hiszed
el?” „De igen” –mondta-,
„ám hadd nyugodjon meg a lelkem!” „Végy hát négy madarat, fordítsd magad
felé és vágd le azokat! Aztán helyezz belőlük minden hegyre egy darabot!
Majd hívd azokat, s szaporán jönnek hozzád! Tudnod kell, hogy Allah
hatalmas és bölcs!”
Ezek olyan példák, amelyek rámutatnak, hogy
Allah feltámassza a holtakat. Jézus Mária fia is Allah tudásával és
parancsával feltámasztotta a holtakat és kimentek a sírokból.
A
Logika
szerinti bizonyíték két részre oszlik:
Az
egyik:
Allah a teremtője az egeknek és a földnek és, ami közöttük van. És Ő
képes még egyszer újra teremteni őket. Koránból (30/27):
„És Ő az aki, véghez viszi a teremtést kezdetben,
aztán megismétli azt. Ez könnyebb neki. Ő példázza a legmagasztosabbat
az egekben és a Földön. Ő a Hatalmas és a Bölcs.”
(21/104):
„Azon a napon úgy hajtjuk össze az eget, ahogyan az írnok göngyölíti
össze az irattekercseket. Ahogy véghezvittük az első teremtést,
megismételjük azt. Ígéret ez, amely minket terhel. Így cselekszünk.”
És így válaszol Allah arra, aki megtagadja a csontok visszaállítását
miután széthullik. Koránból (36/78-79):
„ Azt mondja: „Ki kelti életre a csontokat, miután már elporladtak?”
Mondd: „Az kelti életre , aki először alkotta , és akinek minden
teremtésről tudomása van”.
A
másik:
Amikor a föld kihagyott, halott és nincs rajta zöld ág, Allah küld egy
esőt, amiért ez a halott föld megremeg és életre kel és minden fajta fák
nővények nőnek rajta. Aki életre kelti a földet, miután meghalt, az
képes a halottakat életre kelteni. Azt mondta Allah a Koránban (41/39):
„És az Ő jelei közé tartozik az, hogy [a szárazság miatt] alázatosnak
látod a földet. Amikor azonban vizet bocsátunk le rá, mozgásba lendül és
zsendülni kezd. Az, aki életre kelti azt, bizony életre kelti a
halottakat. Mindenek fölött hatalmas!”
(50/9..11):
„És áldott vizet bocsátottunk le az égből, s kerteket sarjasztottunk
általa és learatnivaló gabonát, és magasba nyúló pálmafák, amelyeken
fürt fürt hátán terem szolgáink ellátására. És vele keltettük életre a
holt vidéket. Eképpen lesz a halottak előjövetele.
A vallás ködösítői megtagadták a sír kínzást vagy a sír jóllétét
koholva, hogy ez nem lehetséges, mert ahogy mondják hogy ez ellenkezik a
valósággal, mert ha kinyitjuk valakinek a sírját nem látunk semmi
különöset azonkívül, hogy elporladt. Ez a beszéd visszautasítandó a
vallás, az érzelem és a logika szerint.
A vallás szerint:
Volt szó róla az „utolsó
napban való hit”
című fejezetben.
Az érzelem szerint:
Az alvó ember, amikor álmodik és látja magát szűk helyen vagy széles
szobában vagy esik a magas épületről, pedig ő az ágyán alszik. Az alvás
olyan mint a halál. Nem hiába nevezi Allah az alvó embert halottnak.
Azt mondta Allah a Koránban (39/42):
„Allah szólítja magához a lelkeket, amikor meghalnak és amelyik még nem
halt meg, azt álmában [szólítja magához]. Visszatartja azt, akinek
eldöntötte a halálát és
elbocsátja a másikat egy megszabott határideig. Bizony, jelek vannak
ebben azok számára, akik elgondolkodnak.”
A logika szerint:
Az ember nagyon messzin álmodik attól, hogy ő alszik a szobájában az
ágyán. Tehát ha ez történik velünk a földi életben, akkor miért ne
történjen a túlvilági életben is.
A hét ég, a föld és akik laknak rajtuk mind Magasztalja Allahot, de mi
még sem haljuk.
(17/44):
„Őt Magasztalja a hét ég, és a föld, s ezek lakói. Nincs semmi, ami ne
az Ő dicsőségét zengené. Ti azonban nem értitek az ő magasztalását.
Bizony, Ő kíméletes és megbocsátó.”
A sátánok és a dzsinniek is járnak a földön és az egekben, még a
próféták idejében ők is hallgatták az isteni szavakat és mentek hirdetni
Allah hírét a népüknek. Van közülük, aki hívő és van, aki hitetlen
(sátánok). Ezért Allah figyelmeztetett bennünket a sátán vétkeitől a
Koránban (7/27):
„Ti Ádám fiai! Ne kísértsen meg benneteket a sátán, amiképpen a ti
[ős]szüleiteket [kísértése által] kiűzette a Paradicsomból, levéve róluk
a ruhájukat, hogy megmutassa nekik szemérmüket. Bizony, ő lát
benneteket, ő és az ő serege, ott, ahol ti nem látjátok őket. A
sátánokat azok gyámolítójául rendeltük, akik nem hisznek.”
Sok
minden létezik a világon, amit nem látunk nem halluk, akkor miért
tagadjuk a túlvilági dolgokat, azzal az indokkal, hogy nem látjuk és nem
haljuk.
