|
|
|
|
Az angyalok azok Allah teremtményei az ember megteremtése előtt már
léteztek. Az angyalok világa külön világ, amit mi nem látunk. Ott minden
angyal szolgálja a Magasztos Allahot. Nincs egy olyan angyal sem, aki
nem szolgálja a Magasztost. Ott nem úgy van mint
emberéknél szokás, hogy az egyik a Magasztost szolgálja a másik
pedig a sátánt! Az angyaloknál mindenki Allahot szolgálja. Az angyalok
teremtmények, és nem szabad őket felemelni az isteni szintre. Az
angyalok fényből vannak teremtve, az emberek pedig agyagból. Allah úgy
teremtette az angyalokat, hogy engedelmeskednek neki és nem tudnak
ellenkezni vele. És a Magasztos Allah adta is nekik azt az erőt, amivel
végre tudják hajtani a parancsát. Tehát Allah nem adta az angyaloknak a
választási lehetőséget, mint az embereknek. Ők mást nem tehetnek mint
engedelmeskednek a Magasztos Allahnak és Allah csak a jóra parancsolja a
szolgáit. Az embert Allah megjutalmazza a Mennyországgal ha jót
cselekszik, mert cselekedhetett volna rosszat, és megbünteti a Pokollal
ha rosszat cselekszik, mert választhatta volna a jót.
|
|
| |
| |
| |
| |
| |
| |
|
|
Untitled 1
|
|
|
|
|
|
A végzetben, és Az elrendelésben való hit.
Magasztos Allah megbecsülte (pontosan) az emberek
cselekedeteit. Ő hamarabb rendelkezett ennek tudásával.
A hit az
elrendelésben négy részre oszlik:
Egy:
Hinnünk
kell abban, hogy Allahnak tudomása volt részletesen az összes dologról, ami
történt, történik, és fog történni velünk.
Kettő:
Hinnünk kell abban, hogy Allah megírta a szolgái elrendelését az Őrzött
táblán
(Allauhu lmahfuz). Erről a két ügyről szól Allah a Koránban (22/70):
„Vajon nem tudod, hogy Allah mindazt tudja, ami az égben és a földön
van? Írásban található mindez. Könnyű ez Allahnak”.
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„Allah megírta a teremtményeinek az elrendelésüket már
ötvenezer évvel azelőtt, hogy megteremtette az egeket és a földet”
Három:
Hinnünk kell abban, hogy minden élőlény munkálkodása nem történhet csak
Allah akaratával. Akár
amit Allah tesz velünk,
vagy
amit mi teszünk .
Amit Allah
tesz velünk:
Koránból (28/68):
„A te Urad teremt, amit akar, és választ”
és a (14/27) Ája végén:
„Allah azt cselekszik, amit akar”
és a Koránban (3/6):
„Ő az aki, megformáz benneteket az anyaméhben, ahogy akarja”
Amit mi
teszünk:
Koránból (4/90) Ája közepén:
„Ha Allah akarta volna, hatalmat adott volna nekik fölöttetek, s akkor
sikerrel harcoltak volna ellenetek”
és a (6/137) Ája közepén:
„Ha Allah úgy akarná, nem tennék ezt. Hagyd őket a hazugsággal együtt,
amit koholnak”
Négy:
Hinnünk kell abban, hogy minden élőlény
magát,
tulajdonságát
és
mozgását
Allah teremtette. Azt mondta Allah a Koránban (39/26):
„Allah minden dolog teremtője. Mindeneknek ő az istápolója”
és a (25/2) Ája végén:
„és megteremtett minden dolgot és akarata szerint határozott róluk”
és a (37/96):
noha Allah teremtett titeket, s azt, amit csináltok”
De a hit az Allah által előre elrendelt eseményekben nem azt jelenti, hogy az ember nem tud saját maga akarata
szerint cselekedni. Mert az
Iszlám vallás előírásai
és a
valóság
két bizonyíték erre.
Első:
Az Iszlám vallás előírásai:
Azt mondta Allah a Koránban a saját akaratról (78/39):
„Aki akarja , az Urához tér meg”
és a (2/223) Ájában:
„Menjetek a szántóföldetekre, ahogyan csak akartok”
és a (64/16) Ájában:
„Féljétek hát Allahot, ahogyan csak tőletek telik, figyeljetek,
engedelmeskedjetek és adakozzatok a magatok javára!”
és a (2/286) Ájában:
„Allah nem terhel meg senkit sem súlyosabb teherrel, mint aminek
elviselésére képes. Mindenkinek az lesz majdan az őt megillető része,
amit szerzett, és az lesz a számláján, amit szerzett”
Második:
A valóság:
Minden ember tudja magáról, hogy van saját akarata a választásban, hogy
mit tegyen és mit hagyjon ki. És a saját akarata szerint tud tenni
különbséget. A járás saját akarata szerint történik de a szívdobogás
nem. A szolga akarata függ Allah akaratától. Azt mondta Allah a Koránban
(81/27..29):
„Intés ez csupán a teremtményeknek! annak, aki egyenes úton akar járni.
Ám csak akkor akarják, ha úgy akarja Allah, a teremtmények Ura.”
Mivel a világmindenség a Magasztos Allahé, nem létezhet semmi az Ő
tudásán és akaratán kívül.
Vagyis
nem létezik semmi a világon, amiről tudomása ne lenne. Akár anyag akár
gondolat akár fogalom, a Magasztosnak mindenről tudomása van. Ha egyenes
úton akarok járni (az Iszlám szerint cselekedni), csak és kizárólag csak
a Magasztos engedélyével lehet.
Ha a szolga hisz az Allah által előre elrendelt eseményekben, ne
mentegetőzzön vele, ha valami bűnt követett vagy valami kötelességet
kihagyott. Ha ezzel mentegetőzik, akkor a mentegetőzése visszautasítandó
mert:
Első :
Azt mondta Allah a Koránban (6/148):
„Akik Allah mellé más isteneket állítanak, azt fogják mondani: „Ha Allah
úgy akarta volna, nem társítottunk volna Allah mellé más isteneket, sem
mi, sem atyáink és nem is tiltottunk volna meg semmit.” Így vádolták
hazugsággal Allah küldötteit már azok is, akik őelőttük voltak, amíg meg
nem ízlelték a mi szigorunkat. Mondd van valami tudásotok, amit elénk
tárhatnátok? Vélekedéseket követtek csupán, s nem tesztek mást, csak
találgattok.”
És ha lenne mit mentegetőzniük az elrendeléssel, akkor
Allah nem ízleltette volna velük a szigorát.
Második:
Azt mondta Allah a Koránban (4/165):
„Küldöttekről, akik örömhír-hozók és intők gyanánt jöttek el, hogy a
küldöttek fellépése után az embereknek ne lehessen érvük Allah ellen
mondván, hogy semmiről nem tudnak. Allah hatalmas és bölcs.”
Harmadik:
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„Nincs köztetek valaki, akinek ne lenne eldöntve a helye a
mennyországban vagy a pokolban.”
Erre azt mondta valaki: „Tehát hagyatkozzunk az elrendelésnek és ne tevékenykedjünk?” Erre azt mondta a próféta
„De tevékenykedjetek”
és elolvasta a Koránból a (92/5..10):
„Aki ad és istenfélő, és hisz a legjobban, annak könnyűvé tesszük az
utat a legkönnyebb sorsra. Aki azonban fösvény és önelégült, és
hazugságnak tartja a legjobbat, annak könnyűvé tesszük az utat a
legnehezebb sorsra”.
Tehát a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) megparancsolta, hogy
tevékenykedjünk és ne hagyatkozzunk az
elrendelésre
Negyedik:
A Magasztos Allah Szabott megengedett és tiltott dolgokat a szolgának.
És csak annyit kér a szolgától,
aminek elviselésére képes. Azt mondta Allah (64/16):
„Féljétek hát Allahot, ahogyan csak tőletek telik”
(2/286):
„Allah nem terhel meg senkit sem súlyosabb teherrel, mint aminek
elviselésére képes”.
Ha a szolga köteles lenne mindenre, akkor lenne valami amit nem bírna
végig vinni. És ez lehetetlen, ezért ha feledésből vagy kényszerből
tettél tilos dolgot, Allah megbocsátja.
Ötödik:
Az Allah áltál előre elrendelt események (elrendelések) titkosan vannak őrizve és csak
akkor tudjuk ha megtettük saját
akaratunkkal. Tehát amit tettünk, saját akaratunkkal történt és
hamarabb nem tudtunk róla de Allah hamarabb megbecsülte. Ezért felelősek
vagyunk a tetteinkért és nem lehet az előre elrendelt eseményekre (elrendelésre)
hivatkozni.
Hatodik:
Azt látjuk, hogy az ember azt követi, ami neki megfelel, amíg nem derül
ki, hogy tulajdonképpen azt követte, ami nem felel meg. És ezt a rossz
eredményt rákeni az
elrendelésre. Akkor miért hagyta
abba, ami neki megfelel és utána rákente a rossz eredményt az
elrendelésre?
Mondok egy példát, ami felvilágosítja ezt: Két ország közül
választani kell, hogy melyik országba utazol. Az egyik országban
uralkodik a rendetlenség, a gyilkolás, a lopás, az erőszak, a félelem és
az éhezés. A másik országban pedig uralkodik a rend, a biztonság, a szép
élet, az embertisztelet és a vagyonbiztonság. A két ország közül melyik
országba utazol? Nyilvánvaló, hogy az utóbbiba utazol, ahol uralkodik a
rend és a biztonság. És nincs olyan ésszel rendelkező ember, aki
válassza azt az országot, ahol ölnek és erőszakolnak, és utána rá keni a
kínlódását az
elrendelésre! Ugyanúgy miért válassza a
poklot és elfordul a mennyországtól és rákeni
rosszullétét az
elrendelésre?
Más példa: Azt látjuk, hogy a betegnek adnak orvosságot, amit nem
kíván és megtiltják tőle azt az ételt, amit szeret és ő megtiltja
magától. Mindezt azért teszi mert meg akar gyógyulni. És úgy nem gyógyul
meg ha nem kapja be a gyógyszert és ha eszik, amit akar és rákeni
gyógyulatlanságát az
elrendelésre. Tehát miért hagyja
abba az ember, amit Allah és a prófétája parancsolt és bekerül a pokolba
és rákeni a rossz sorsát az
elrendelésre?
Hetedik: Ha valaki bántalmaz téged! elrabolta a pénzedet és utána azt mondja
neked, hogy ne bánts mert ezt a dolgot Allah hamarabb megbecsülte (elrendelte).
Elfogadod-e ezt az indokot? Nyilvánvaló, hogy nem fogadod el. De miért
nem fogadod el most az
elrendelés indokát, amikor máskor
ugyanezzel az indokkal ellenkezel a Magasztos Allahhal.
Az elrendelésben való hit gyümölcsei:
Első:
Allahra való hagyatkozás munkálkodás közben, mert Allah a tudója
mindannak, ami történik.
Másik:
Ne legyen büszke magára ha valami jól sikerült, mert ami történt
Allahtól előre megbecsült volt. És Ő méltó arra, hogy megköszönjük neki.
A büszkeség elfelejteti a gazdájával az Allahnak való hálálkodást.
Harmadik:
Ami történik velünk a Magasztos irányítása alatt van, akié a föld, az
egek és, ami közöttük van. Ez adja az emberben a vigaszt és a belső
nyugalmat. Azt mondja Allah a Koránban (57/22):
„Egyetlen sorscsapás sem esik a földön, hogy bennetek, hogy –mielőtt azt
megteremtettük volna- az Írásban ne állna –könnyű ez Allahnak- hogy ne
bánkódjatok azért ami kicsúszott a kezetek közül és ne örvendezzetek
annak, ami néktek adatott. Allah nem szeret senkit, aki beképzelt és
dicsekvő.”
Azt mondta a próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„A hivő ügye mindig jó, és az csak a hivőké, hogy ha jó dolog történik
vele megköszöni a Magasztosnak és jóvá válik az ügye, és ha rossz dolog
történik vele, akkor türelmesen átvészeli és jóvá válik az ügye.”
Akik
eltévedtek az elrendelésben két csoportra oszthatók:
Az egyik:
(a
kényszer)
Akik azt mondják, hogy az embernek nincs választási lehetősége.
A másik:
(a
választhatóság)
Akik azt mondják, hogy az ember önálló a cselekvésben és maga döntheti
el, hogy mit tegyen, és ehhez a Magasztosnak semmi köze nincsen.
A válasz az
első csoportra (a
kényszer)
két szempontból. A
vallási
szempont és a
valóságos
szempont:
1- A
vallási
szempont: A Magasztos Allah bebizonyította a szolgának, hogy választhat
a jó és a rossz közül. És úgy cselekedhet, ahogy gondolja. Azt mondta
Allah a Koránban (3/152) Ája közepén:
„Van köztetek, aki az evilágot áhítozza, és akad olyan, aki a
túlvilágot.”
(18/29):
„És mondd: „Ez az igazság, amely az uradtól jön, aki akar, az hígyen, és
aki akar, az ne hígyen! A vétkeseknek a túlvilágon tüzet készítettünk
elő, amelynek a füst sátra körülveszi őket.”
(41/46):
„Aki jóra valóan cselekszik, az a maga hasznára teszi, és aki rosszat
tesz, az a maga kárára cselekszik. A te urad nem igazságtalan a
szolgáival szemben”
2- A
valóságos
Szempont: Az ember tudja a különbséget az általa kiválasztott tettek
(mint az evés, ivás, eladás és a vásárlás) és az akaratán kívül
történtek között (mint az esés a tetőről).
A válasz a másik csoportra (A
választhatóság)
két szempontból. A
vallási
szempont és a
valóságos
szempont:
,1-
A vallási
szempont: Allah Ő a teremtője mindennek és minden az Ő Akaratán áll. És
Ő felvilágosította a könyvében, hogy a szolgák tetteik, Allah akarata
hatályán belül történnek. Azt mondta Allah a könyvében (2/253) Ája
közepén:
„Ha Allah úgy akarta volna, akkor nem hadakoztak volna egymással az
utánuk jött nemzedékek, miután nyilvánvaló bizonyítékokra tettek szert.
Ám egyenetlenség támadt közöttük. Voltak közöttük olyanok, akik hívők,
mások istentagadók voltak. Ha Allah úgy akarta volna nem hadakoztak
volna egymással. Ám Allah azt teszi, amit akar.”
(32/13):
„Ha akartuk volna, minden léleknek megadtuk volna az útmutatást. Ám
betejesedett az általam kimondott szó: „Bizony, megtöltöm dzsinnekkel és
emberekkel a gyehennát színültig!””
2- A
valóságos
szempont:
A világegyetem mindenségében tulajdona a Magasztos Allahnak. Az ember a
világegyetemből való, tehát az ember is tulajdona a Magasztos Allahnak.
Tehát az ember nem cselekedhet a Tulajdonos dolgaival csak a Tulaj
engedélyével és hozzájárulásával.

|
|
|
|