A hadakozás a sátán ellen.

Magasztos Allah igazságtételéhez és tudásához tartozik az, hogy megteremtette a világmindenséget és megteremtette az embereket és a dzsinneket úgy, hogy némelyik hívő és némelyik hitetlen és Ő látja, amit cselekednek.

Allah Földre hozta az ősszülőket a paradicsomból és lehozta velük együtt Ibliszt (a sátánt), aki becsapta őket és eltéríttette őket a gyönyörűség kertjeiből. Azért hozott át Allah mindannyiunkat a Földre, hogy kezdődjön a hadakozás időszaka Ádám fiai és a sátán (Allah átkozta) között. Allah áthozta őket a mennyországból a földre úgy, hogy  a sátán örökkévaló ellensége legyen az embernek. Tehát Iblisz (a sátán) ő Ádám és utódai ellensége, mivel ő volt az oka, hogy kimentünk a mennyországból. És Ádám és az utódai ők  Iblisz (a sátánok) ellenségei, mert az emberi fajta feljebbvaló a dzsinn fajtánál, mivel a Magasztos megparancsolta Iblisznek (a sátán) miután megteremtette Ádámot, hogy boruljon le Ádámnak.

Ádám agyagból lett teremtve és az agyagnak (a földnek) jó tulajdonságai vannak. Pl. beleültetünk magokat és nagy fák és növények  jönnek ki belőle tehát hasznot hoz. A sátán pedig tűzből lett teremtve és a tűznek rossz tulajdonságai vannak (éget, semmisít, tönkretesz). Tehát az emberi faj Magasabb helyen áll mint a tűzből teremtett sátán.

Tehát ez a dolog a sátán beszédjének az ellentétjét mutatja.

Azt mondta a sátán a Magasságos Allahnak az Ő színe előtt.  Koránból (38/76): „Én jobb vagyok nála. Engem tűzből teremtettél, őt pedig agyagból. „

Azt mondta Magasztos Allah: Koránból(35/6): „Bizony, a sátán a ti ellenségetek. Tekintsétek hát őt ellenségnek !. Ő csak szólítja a szövetségeseit, hogy pokol tüzére kárhozottak közé tartozzanak.”

Ezzel Allah felvilágosít nekünk két dolgot:  

1- (Bizony, a sátán a ti ellenségetek) A sátán ellenségeskedése és az ellenségeskedés valóságos és kétségtelen. Allah megírta a sátántól való ellenségeskedést az utolsó ítélet napjáig. 

 2-(Tekintsétek hát őt ellenségnek) Tehát ne csak elméletileg legyen a mi ellenségünk, hanem gyakorlatilag is.       

Mi nem a hitetleneket féltjük a sátán vétkeitől, (mert a hitetlenek lelke sötét, számtalan sokszor sikerült a sátánnak küzdeni ellenük és ők engedelmeskedtek neki, amikor díszítette nekik a rossz cselekedeteket és jónak látták és addig cselekedtek ezekkel a hamis díszített jónak látszódó rossz cselekedetekkel, amíg  nem uralkodott el rajtuk)  hanem azokat a hívő embereket féltjük a sátán rossz törekvéseitől, akik nem számítanak rá, akik azt hiszik, hogy a hitükkel meg vannak védve ellene és a sátánnak náluk nincs helye. Ezért meg vannak vigasztalva a körülményeiktől és a helyzetüktől és ezzel egy jó tettet sem tesznek és egy rossztól sem tartják távol magukat. A sátánnak a legrosszabb csapdája az, hogy elhiteti velünk, hogy ő nem létezik. De az ő nem létezése magunkban van és nem a valóságban. És ez maga az erkölcsi bénulás, ami ellenkezik a Korán és a Szunna tanításaival.

Koránból(7/17): Ádám megteremtése után Iblisz (a sátán) mondta Allahnak: „Aztán nem tágítok tőlük elölről és hátuk mögül és a jobb kezük felöl és a bal kezük felöl. És úgy találod majd őket, hogy nagy részük nem lesz hálás neked.” Megkérdezték az egyik bölcstől, hogy eszerint  a Korán idézetszerit  Allah kettőt nem adott a sátánnak de négyet igen ?. Azt válaszolta, hogy a sátán mind a négy oldalról (jobbról, balról, elölről és a hátunk mögül) tud velünk kommunikálni, tudja a dolgainkat és a tetteinket belénk beszélni, hogy rosszul tegyük. Mindent elkövet, hogy rosszul tegyünk valamit. Belénk beszéli, hogy ne hálálkodjunk Allahnak. De két oldalról (fentről és alulról) nem tud velünk kommunikálni, mert  fent, az a hely, ahol Allah (Magasztaltassék) rá néz az emberek kebleibe a hívők közül.  És alul, az a hely, ahol leborul a hívő ember a világok Ura Kezei közé.           

Azt mondta a próféta: „Úgy megy a sátán az emberben mint a vér a verőerekben.”

Amikor Allah ellensége sátán (Iblisz) rájött, hogy a szíven keresztül sokkal jobban tud kommunikálni az ember érzéseivel (Alwaszwasz), akkor élvezetek formájában működött és ezzel sok hamis dolgot hozott az embereknek, amire ránézve és a sátán hatásra szépnek kellemesnek látszik de valójában tönkre teszi az embert. És sok sok hasonló csapdát állított a hívők ellen,  hogy az egyik csapdából a másikba essen. De amikor a muszlim betartja Allah szavait, amelyeket a profétákon keresztül szabott, azzal kezdődik a hadakozás időszaka a sátánnal szemben úgy, hogy az Istenfélő ember ellenkezik a sátánnal, nem követi azokat a díszített dolgokat, amelyeket  előkészített neki.

Úgy próbálkozik a sátán a csata elején, hogy előállít az embernek kétséges dolgokat, amelyek nem egyértelműek. A gyenge akaratúak és hitűek nem tudják eldönteni, hogy ez  jó cselekedet-e Allah szemében vagy nem. És így beleesnek a sátán csapdájába kivéve azok, akik követik Allah útmutatását a prófétákon keresztül.

Aki a sátán csapdájában veszít és feladja a küzdelmet, pihen és utána a sátán katonáihoz tartozik és kezd úgy viselkedni, mint a sátán és ugyanúgy eltéríti a hívőket Allah útjáról (a jó útról) mint maga a sátán. Koránból (6/121): „Bizony a sátánok gyalázatosságot sugallnak a cinkosaiknak,  (az emberek közül) hogy vitába szálljanak veletek. Ha engedelmeskedtek nekik, bizony társítók vagytok.”

Ha a sátánnak  nem sikerül ez a próbálkozása, akkor kitalál, olyan mocskos dolgot, amit a legjobban kedvel, és körbe díszíti, és  hívja az embert, hogy kövesse. Ha követi, akkor ez a hitetlenség és a társítás, ami sokat árt a népeknek és gyökeresen tönkre teszi a társadalmat. Sokan vannak azok, akik nyakig benne vannak a pácban.

Ha olyan emberrel van dolga a sátánnak, aki Allah engedelmes szolgája és Istenfélő és jól ismeri a Koránt, és a prófétai hagyatékokat, amit hozott Mohamed próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) az Úrtól. Akkor a sátánnak nehéz dolga van, de mégsem adja fel a harcot. A sátán más módszerekhez folyamodik türelmesen. A sátán a hívőket akarja eltéríteni Allah útjáról. Olyan mocskos dolgokat díszít úgy a hívőknek, ami élvezetes (de Allah előtt nagy bűn). hogy a sok élvezettől az ember nem látja benne a bűnt. Ilyen téren a sátánnak sok sok csatája és győzelme volt és van.

Egy szilárd cselekedet, amelyet Mohamed Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) követői cselekednek, arra vezeti őket, hogy el legyenek szigetelve a sátántól és a módszereitől. Ezek nem kopognak a bűn kapujára és nem húzzák el róla a függönyt.

De a kis bűnök követői is ki vannak téve a veszélynek, mivel sok kis bűn összegyűlik és tönkremenésre vezeti tulajdonosát. Hogyne! Amikor éppen ez a sátán célja. Nem sikerül a hívő embernek ellenállni ha Allah nem segít rajta.   

Ha a sátán veszít ebben a megpróbálkozásban, újabb módszerrel fordul a hívő ellen, hogy elhódítsa Allah útjáról.  Ez a módszer nem más mint a halasztás, amire sok ember nem figyel. Ennek az eredménye a tudatlanság és a sok reménység. Sokszor  azt érzi a hívő ember, hogy vannak akadályok, amelyek miatt nem tud betartani valamelyik Allahhoz való engedelmességet. Az akadály sokféleképpen jelentkezik az embernél attól függ, hogy milyen dolgot végez  de a lényege egy marad. A kereskedőknél, úgy jelentkezik, hogy majd, amikor befejezi ezt a jó üzletet, akkor fogja szabályozni jóra a tetteit. Az apa úgy gondolkodik, hogy akkor fognak megoldódni a problémái, amikor megnősül a fia vagy férjhez megy a lánya. A fiú úgy gondolkodik, hogy amikor befejezi a tanulmányait, akkor fog egyenes úton járni. És így tovább... Itt a halogatás a közös dolog ebben a csapdában akármennyire különbözik a formája és a látszatja. Az emberek azt hiszik, hogy amikor véget ér a mostani problémájuk, akkor fogják teljesíteni Allah vallását (Parancsait). De amikor valóban véget ér a problémájuk azt látják, hogy nem teljesítik azt, amit maguknak megígértek és ugyanúgy járják a rossz utat, ahogy járták a probléma megoldása előtt.

Tehát a sátán volt az, aki elhitette velük ezt és elkábította őket szép reményekkel nehogy most rögtön kezdjenek változtatni és jó  cselekedeteket kezdjenek cselekedni, amelyeket Allah előírt nekünk, a prófétáin keresztül.

A mai napig ezt csinálja a sátán és a hívők bedűlnek a csapdának ahelyett, hogy elolvasnák Allah könyvét, amelyik irányítja a hívőket a jó útra.

 

Azt mondja Magasztos Allah a Koránban (4/117..120): „Allah helyett női lényekhez fohászkodnak. Nem fohászkodnak máshoz, csak egy lázadó sátánhoz. Allah megátkozta őt [hajdan]. [a sátán akkor azt mondta]: „Bizony el fogok venni a szolgáid közül egy bizonyos részt, és tévelygésben viszem őket , hiú vágyakat fogok ébreszteni bennük és bizony meg fogom parancsolni nekik, hogy jószág fülét mindegyre vágják le, és meg fogom parancsolni nekik, hogy Allah teremtését változtassák meg!”. Aki Allah helyett a sátánt választja gyámolítójának, az -nyilvánvaló kárvallottként- maga látja kárát. A sátán ígérget nekik és hiú vágyakat ébreszt bennük. Ám a sátán csalárd módón ígérget nekik”

Hány embernek véget ért az élete mielőtt meg sem kezdte még az életét. Hány embernek véget ért az élete úgy, hogy nem fordult a Magasztoshoz, és nem bánta meg a bűneit, és nem borult le Allahnak és nem cselekedett Allah utasításaival, sőt engedelmeskedett a sátánnak.

Ha a hívő embernek sikerül a sátánnal ellenkezni vagyis  ha a sátánnak ez a módszere sem sikerült, akkor tudja a sátán, hogy olyan hívővel áll szemben, akiben találhatók a hit tulajdonságai és az odafigyelés, ami segíti, hogy ellenkezzen a sátánnal. Ilyenkor Olyan dolgokat ajánl neki, ami vallásilag szabad de kérdéses és nem egyértelmű és elhiteti vele, hogy ez a dolog igen is megengedett és érdemes ebből sokat tenni (Pl. sok tévézés, sok videózás sok mozizás így tovább...), mert ha kezdi szeretni az ember ezeket a szórakoztató dolgokat, akkor nem tudja abba hagyni és ha folyamatosan teszi, akkor megszokja és ragaszkodik hozzá és ezen kívül nem tenne mást. És így beteljesedett a sátán vágya.

És ha ez a módszer sem sikerül, mert olyan fajta muszlimmal áll szemben, aki ismeri vallását és tudja a szabályokat és tudja a tilos és a megengedett  dolgokat, akkor a sátán tudja, hogy ennek ezt az embert csak a megengedett és a jó dolgokra lehet bátorítani és a rosszakat úgy sem fogadja el. A sátán tudja, hogy vannak jó és jobb dolgok és kezdi szépíteni neki a jó dolgokat, hogy ne cselekedjen jobbakat. Sokan nem veszik észre azt a fajta csapdát, hogy a sátán parancsolja az ilyen fajta embernek, hogy tegyen száz jó dolgot, hogy rajta keresztül egy rossz dologra tudjon kilyukadni.  Pl.  hajoljon és boruljon le egész nap sokkal többet mint, amennyit Allah megszabott nekünk, ahelyett , hogy a hitet terjessze a többiek között, mivel az utóbbi, Allah  szemében sokkal jobb és hasznosabb lenne a társadalomnak.

De, aki ragaszkodik a legjobb dolgok tételéhez és, aki nem engedelmeskedik a sátánnak, az hadakozik a legjobban a sátán ellen. De mindez nem elég a sátán sarokba szorításához, nem elég, hogy a sátán megunja az egészet. Még mindig vannak a sátánnak próbálkozásai, csapdái és támadásai.

A sátán elhiteti velünk, hogy a társadalomban már nincs olyan dolog, amiért aggódni kell. Elhiteti velünk, hogy az imával és a böjttel stb. már tökéletes a  hitünk és nincs szükség a hit fejlesztésére. Ezzel azt akarja a sátán, hogy a társadalom maradjon azon, ahol van, és ne fejlődjön.  És azt is el akarja hitetni velünk, hogy  legyünk magunkban biztosak, hogy a társadalom halad a mennyország fele. Ez okozza azt, hogy az emberek biztosak benne, hogy elszámolás nélkül bekerülnek a mennyországba. Koránból (7/99): „Talán biztonságban  tudják magukat Allah cselszövésétől? Csupán a kárvallottak népe tudja magát biztonságban Allah cselszövésétől”     

Ez a sátáni játszma garantálja, hogy a társadalom és a tagjai megmerevedjenek. Tehát  alakítanak maguknak saját felfogást, amiért bemakacsolják magukat mintha az, amit az agyukban hordanak, az helyes lenne. Ez a dolog az, ami akadályozza őket abban, hogy megjavítsák maguk hibáit, másként akadályozza őket, hogy hasznát vegyék a helyes dolgoknak amelyek a többiektől származnak.  Az állandó érzés az elmaradásban pozitív és virágzó, amelyik segít a jelenlegi és a mindennapi munkálkodásban és segít a munka és a tevékenység és a termelés véghezviteléhez. És ha változtatunk a hamis és rossz felfogásokon, amelyek bennünk vannak. Ezzel gyakorlatilag  tudunk változtatni az embereken. Ahogy Allah mondja a Koránban (13/11):  „Allah addig nem változtat meg egy népet, amíg ők meg nem változtatják, ami a lelkükben van.”  

Tudniillik a tökéletességben való érzés nem ment fel minket a felelősség alól, hogy észrevegyük és változtassunk (a rosszat észrevesszük és jóra változtatjuk). Ahogy Allah mondja a Koránban (4/123): „Nem a ti vágyaitok, s nem is az írás birtokosainak a vágyai szerint történik. Aki rosszat cselekszik , annak aszerint lesz a jutalma. Allahon kívül nem talál majd sem védelmezőt, sem segítőtársat.” Tehát a jó eredmény nem a vágyak  vagy az érzések szerint történik meg, hanem a  szorgalom és munkálkodás hasznos eredményeképpen.

Tehát ha most  már sikerült a hívő embernek megóvnia magát a sátán minden vétke ellen, akkor talán valóra vált a győzelem a sátán ellen, amelyik Csak Allah Kegyelmével és kedvezésével teljesíthető.  Miután nem sikerül a sátánnak meghódítani az ilyen fajta erős akaratú, Allahra hagyatkozó, a sátánnal ellenkező és Allahnak engedelmeskedő hívő embert, akkor  ellene fordítja a cinkosait a dzsinnek és az emberek közül, hogy bántalmazzák, kárt okozzanak neki, rossz tulajdonságokat mondjanak róla,  rontsák el a jó hírét, röhögjék ki, gúnyolódjanak vele, és szidják őt azért, hogy kicsinyítsék az értékét, ne legyen szava, ne legyen értéke a többiek előtt. Ez a dolog  nem kímélt meg senkit még akár a prófétákat    (Allah dicsérte, és üdvözítette)  sem. Hányszor dobták kővel, szídták őt,  meg akarták  ölni, háborúztak és harcoltak ellene. Allah oltalmazzon   minket és titeket is a sátán ellen és a rossz törekvései ellen. Oltalmat kérek Allahtól a kövezendő sátán ellen. Koránból (23/97..98): „És mondd: Uram! Én Hozzád menekülök a sátánok gonosz suttogása elől. Hozzád menekülök az elől, hogy előttem megjelenjenek.”

Az utolsó ítélet nap után, amikor vége van a világnak és eljön az elszámolás napja. A sátán megtagadja követőit, akiket becsapott az életben és hiú vágyakat ébresztett bennük. Koránból (14/22..23): „Miután a dolog eldöntetett a sátán mondta: Allah az Igazság ígéretét ígérte meg nektek. Én is tettem nektek egy ígéretet, de én megszegtem azt veletek szemben. Én nem rendelkeztem hatalommal felettetek. Én csupán  hívtalak benneteket és ti meghallgattatok engem. Ne szidalmazzatok engem, inkább magatokat szidalmazzátok! Én nem lehetek a segítőtök és ti sem lehettek az én segítőim. Én megtagadom azt, hogy   ti korábban  társítottatok engem.  Bizony a bűnösöknek fájdalmas büntetés jár”  „S azok, akik hittek és jótetteket cselekedtek azok olyan kertekbe léphetnek be, amelyek alatt  folyók folynak, s ők az Uruk engedelmével örökkön azokban  fognak időzni. Az ő köszöntésük ott „békesség!”. Itt a Magasztos arról szól, hogy a Gonosz hogyan szólította meg az ő követőit  azután, hogy Allah ítélkezett az Ő szolgái között. A hívőket kertekbe léptette be, s a hitetleneket a legmélyebb bugyrokban szállásolta el. Ott  emelkedett szólásra a gonosz –Allah átka reá- hogy még nyomorultabb, szomorúvá tegye őket. S mondta:  (Allah az Igazság ígéretét ígérte meg nektek).  a küldöttei  szája által, s azt ígérte, hogy ha követitek őket, akkor  a megmenekülés és a mentesség lesz az osztályrészetek. Ez igaz ígéret volt, s őszinte hír. Ám én is  ígértem nektek, és én azt megszegtem. Ahogyan a Magasztos mondta: „Ígér nekik és hiú vágyakat ébreszt bennük, ám a sátán csak a csalóka  látomást ígéri nekik.” Majd mondta: „Én nem rendelkeztem hatalommal felettetek” én nem rendelkeztem bizonyítékokkal, érvekkel, arra nézve, amit ígértem nektek. Majd mondta: „Én csupán  hívtalak benneteket és ti meghallgattatok engem.”  csupán emiatt tettétek ezt, holott a küldöttek köztetek jártak a bizonyítékokkal és az érvekkel annak igazolására, amit ők hoztak el. Ám ti szembefordultatok velük, s afelé mentetek, amiben most is vagytok. (ne szidalmazzatok engem) ma (inkább magatokat szidalmazzátok) a bűn a ti bűnötök, amiért szembefordultatok az érvekkel és a bizonyítékokkal, s engem követtetek, csupán a hívásom alapján. (én nem lehetek a segítőtök) nem menthetlek meg benneteket a  büntetéstől (és ti sem lehettek az én segítőim) akik megmenthetnének a büntetéstől és a megtorlástól. (Én megtagadom azt, hogy   ti korábban  társítottatok engem.)  én tagadom, hogy Allah társa lennék

A szava: (Bizony a bűnösöknek) amiatt, hogy elfordultak az Igazságtól, s a hamist követték. (fájdalmas büntetés jár.) A vers tartalmi összefüggéséből világos, hogy ez a beszéd a gonosztól származik, miután a tűzbe beléptek.

Miután tehát a Magasztos megemlítette a kárhozottak sorsát, s milyen büntetésben és megaláztatásban részesültek, ehhez kapcsolta hozzá a boldogulók leírását, s mondta: „S azok, akik hittek és jótetteket cselekedtek, azok olyan kertekbe léphetnek be, amelyek alatt  folyók folynak,”  ott járhatnak örökkön azokban  fognak időzni. örök időkig, nem lesz ott változás és elmúlás. s ők az Uruk engedelmével Az ő köszöntésük ott „békesség!”.  Ahogyan a Magasztos mondta: „Míg el nem érnek oda, s megnyittatnak az ajtajai, s az őrzők azt mondják: Békesség veletek!” A Magasztos mondta: „Ott a békesség  üdvözlésével köszöntetnek.”  És mondta a Magasztos: „Az ő szavuk ott: Magasztaltassál Urunk!  Az ő köszöntésük ott: békesség. A végső szavuk pedig: Hála legyen Allahnak a Világok Urának!”.

Allah áldjon meg benneteket és engemet a Koránnal és hasznot szerezzen nekünk belőle.