A gátlástalanok

   Szeretett testvéreim! Mindig a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) beszédjéből, és Szunnájából indulunk, és átvesszük a fényt, amivel irányított minket (Béke legyen reá). A mostani téma, a fontos témák közé tartozik, ami miatt megóvhatjuk a muszlim társaságot bárhol van a világon, és ami miatt a muszlimok megőrizhetik a vallásukat, és a tisztaságukat. Közölte Bukhari Imám (a magasztos Allah kegyeskedjen vele), Abi Huraira (Allahnak kedvezett), hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „mindenki a népem közül jól van, kivéve a gátlástalanokat. A gátlástalan emberek azok, akik követnek titokban valamilyen bűnt, amit a magasztos Allah továbbá is titokban tartott nekik. Másnap találkozik valakivel, és azt mondja neki te XY, tegnap tettem ezt, meg amazt, miután már Allah titokban akarta neki tartani, így nyilvánosság elé teszi azt, amit a magasztos Allah titokban akart tartani”. A gátlástalanok nincsenek jól, és nem lehetnek jól. A muszlim népnek Allah megbocsátja a bűneit, de a gonosz gátlástalant a magasztos Allah nem gyógyítja meg, amíg nem távolodik el a szokásaitól. Tehát a gátlástalan ember az, aki nyilvánosság elé teszi bűnét, amit a magasztos Allah titokban tartott neki. Azt mondta Newewi Imám (Allah kegyeskedjen vele): „aki nyilvánosság elé teszi a gonoszságát, a többieknek szabad beszélni arról a dologról, amit nyilvánosság előtt tett, vagy beszélt”, és nem számít pletykának.

  Amikor a férfi ül a társaságban, és a nyilvánosság előtt beszél a saját bűneiről, ahogy közölte velünk a Próféta, és azt mondja: „tegnap ezt, meg amazt tettem, beszél, arról, amit a magasztos Allah titokban tartott neki”. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „mellőzzétek, ezeket az undorító dolgokat, amit a magasztos Allah megtiltott, aki eddig valami hasonló cselekedettel cselekedett, akkor távolodjon el ettől a rossz szokástól most, és Allah titoktartásával legyen”

  Testvéreim! Miért van mindenki jól, kivéve a gátlástalanok? Azért mert, amikor nyilvánosan engedetlenkedsz a magasztos Allahhal, akkor lealacsonyítod azt, akivel engedetlenkedtél, lealacsonyítod Allahot, és a Prófétáját, és lealacsonyítod a hívőket. Ezzel megszeged az Allahhal való engedelmességet. Tudjuk, hogy az engedetlenség megalázza az illetőt, és az, aki nyilvánosan így viselkedik megalázza, és megbotránkoztatja magát az evilágon, a túlvilág jövetele előtt, miután a magasztos Allah titokban tartotta neki.

  Allah szolgái! A nyilvánosság előtt való engedetlenség, és a vele való büszkélkedés, és dicsekvés napjainkban dicséretes dolog néhány embernek. Büszkék az engedetlenségükre. Ha valaki valami bűnt követ el, bánja meg Allahnál, és tartsa titokban a bűnét, de ezek nyilvánosan engedetlenkednek. Azt mondta Newewi (Allah kegyeskedjen vele): „nem szereti azt, hogy ha valaki követ egy engedetlenséget, akkor elmeséli a többieknek”, hanem hagyja abba az engedetlenséget, és bánja meg azt, hogy megtette, és igyekezzen, hogy ne térjen vissza ehhez a bűnhöz. Mesélje a sejkjének, aki dönt neki az ügyben, vagy egy vallásos barátjának, aki szokott neki tanácsot adni, hátha megtanítja neki, hogy hogy lehet ebből kimenni.

  Allah szolgái! A nyilvános engedetlenség megtevése, az Allahhal való engedetlenségek elterjesztése, és az ezzel való dicsekvés miatt a többi ember, akinek gyenge a hite utánozni kezdi ezeket a nyilvános cselekedeteket, különösen, ha ez a dolog a nőkkel kapcsolatos. Az iszlám törvény a bölcs cél elérése miatt nyomatékosan ellenezte a nyilvános engedetlenségeket. A törvénykező tudja, hogy a gátlástalan ember, hívja a többieket, és vonzza őket, és hiú vágyakat ébreszt bennük, ezért a nyilvánosság előtti bűnök követése mindig veszélyes dolog volt az Iszlámban.

  Titokban kell-e tartani a nyilvános, elvetendő cselekedeteit? És szabad-e pletykálni róla? Igen általában titokban kell tartani minden muszlimnak, ha véletlenül rossz dolgot cselekedett, ahogy mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „aki titokban tartja egy muszlimnak a titkát, Allah az utolsó ítélet napján titokban tartja az ő titkait”, de, aki nyilvánosan viselkedik bűnökkel, annak más ügye van. Azt mondták a tudósok: „ajánlatos, hogy ne tartsuk titokban a gátlástalan ember elvetendő cselekedeteit, hogy az emberek vigyázzanak vele, és eltávolodjanak tőle. Ha titokban tartjuk az ilyen férfi, vagy az ilyen nő cselekedetét, ezzel bátorítjuk őt, hogy több bántalmazást, és engedetlenséget tegyen. Tilos pletykálni a emberekről, de megengedett beszélni a gátlástalan cselekedeteiről.

  Allah élő, és titoktartó, szereti a szemérmességet, és a titoktartást, tehát, ha valaki megpróbáltatásból követ egy engedetlenséget, akkor tartsa titokban, és nem szabad megbotránkoztatni őt, de ha nyilvánosan tette, akkor megszegte a titoktartást, amit a Titoktartó titokban tartott neki, és ez a magasztos Allah. Így megengedte az embereknek, hogy a jóhírét elrontsák neki. A tudósok megegyeztek abban, hogy aki tanuja volt egy rossz szokásnak, vagy engedetlenségnek, amit egy olyan hívő tett, aki nem híres a hitványságban, a bántalmazásban, és a romlásban, és nem is volt híve ennek a rossz tettnek, akkor nem szabad megbotránkoztatni, és nem szabad mondani senkinek. A Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette) felhívta a figyelmünket, hogy titokban kell tartanunk a muszlim szemérmét. És azt mondta: „aki titokban tartja a muszlim testvérének a szemérmét, annak Allah titokban tartja a szemérmét az utolsó ítélet napján, és, aki nem tartja titokban a testvére szemérmét, Allah nem tartja titokban az övét, amíg nem botránkoztatja meg a saját házában”. A hívők, vagy a muszlimok szemérméről, és szemérmetlenségéről való beszéd, tilos, és elvetendő pletykához vezet. A hívő inkább titoktartásra, és tanácsadásra hajlamos, a pletykás pedig titok megszegésére, és szemérmetlenségre hajlamos.

  Ha valaki lát valakit, aki elkövet egy elvetendő cselekedetet, rögtön kell szólni, hogy hagyja abba ezt a rossz cselekedetet, és ne mondja rá azt, hogy titokban tartom, és nem szól neki, mert a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) azt mondta: „aki lát egy elvetendő dolgot, változtassa meg a kezével, ha nem tud, akkor a nyelvével, ha nem tud, akkor a szívében, és ez a legkevesebb, amit tehet”. Ha történik a muszlimmal valami elvetendő dolog, kell, hogy titokban tartsa, és rögtön bánja meg Allahnál és ez a dolog legyen titok ő, és Allah között, és nem szabad mondania senkinek, kivéve, amiről szó volt az előbb, hogy bölcs barátnak, vagy bölcs Sejknek lehet mondani, mert ő jóindulatból jó irányba irányíthat, adhat neked jó tanácsot, mondhatja neked, hogy hol rontottad el.