Allah meghallotta annak a szavát, aki férje miatt vitába szállt veled és panaszkodott Allahnak. Allah hallja a szóváltásotokat. Allah Halló és Látó. --- Akik ezekkel a szavakkal válnak el közöttetek a feleségeiktől, hogy: „olyan legyél nekem, mint az anyám háta!", azok tudják meg, hogy a feleségük nem az anyjuk. Egyedül az anyjuk az, aki a világra hozta őket. Bizony, elvetendő szót és hamisságot mondanak ők. Allah bizony Elnéző és Megbocsátó. --- Akik ezekkel a szavakkal válnak el a feleségeiktől, hogy: „olyan legyél nekem, mint az anyám háta!", aztán megismétlik azt, amit már kijelentettek, azoknak engesztelésképpen egy rabszolgát kell felszabadítaniuk, mielőtt újra illetnék egymást. Intés ez nektek. Allah hozzáértője annak, amit cselekszetek. --- Akinek erre nincs meg a lehetősége, annak két egymásra következő hónapig kell böjtölnie, mielőtt újra illetnék egymást. Aki nem képes erre, annak hatvan szegényt kell táplálnia. Azért van így, hogy higgyetek Allahban és a küldöttében. Ezek Allah előírásai. A hitetleneknek pedig fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük. --- Akik szembeszállnak Allahhal és a küldöttével, azok lealáztatnak, amiképpen lealáztattak az előttük éltek. Mi pedig nyilvánvaló jeleket küldtünk le. A hitetleneknek megalázó büntetés lesz az osztályrészük --- azon a napon, amikor mindannyiukat föltámasztja és közli velük, hogy mit tettek. Allah számadást vezetett, amíg ők megfeledkeztek róla. Allah minden dolog tanúja. --- Vajon nem láttad, hogy Allah tudja mindazt, ami az egekben és a földön van? Nincs hármasban folytatott titkos beszélgetés, hogy ne Ő lenne a negyedik, és sem ötösben, hogy ne Ő lenne a hatodik, és nem lehetnek kevesebben sem, vagy többen, hogy ne lenne velük, ahol csak vannak. Aztán, a Feltámadás Napján közli velük, hogy mit tettek. Allah minden dolog tudója. --- Nem láttad-e azokat, akiknek megtilttatott az, hogy titokban összebeszéljenek, s aztán ismét azt teszik, amitől eltilttattak, és titokban összebeszélnek egymás között a bűnről, az ellenségeskedésről, és a küldött iránti engedetlenségről? Amikor hozzád jönnek, olyanformán üdvözölnek téged, ahogyan Allah nem üdvözöl, és maguk között azt mondják: „Miért nem büntet meg bennünket Allah azért, amit mondunk?" A gyehenna elég lesz nekik: abban fognak sülni. Szörnyű sors! --- Ti hívők! Ha titokban beszélgettek egymás között, ne beszélgessetek a bűnről, az ellenségeskedésről és a küldött iránti engedetlenségről, hanem beszéljetek az üdvösségről és az Allah szerinti óvakodásról! És óvakodjatok Allahtól, akihez gyülekezésetek lesz. --- A titkos beszéd a sátántól való, hogy elszomorítsa azokat, akik hisznek. Ám ő nem okozhat semmiféle kárt nekik, csak, ha Allah megengedi. Allahra hagyatkozzanak hát a hívők! --- Ti hívők! Amikor azt mondják nektek, hogy adjatok helyet a gyűléseken, akkor cselekedjetek így, hogy Allah is majdan helyet adjon néktek! És amikor azt mondják nektek, hogy álljatok föl, akkor cselekedjetek így, hogy Allah is több fokkal emelje magasabbra azokat, akik hisznek, és akiknek tudás adatott. --- Ti hívők: „Ha négyszemközt akartok beszélni a küldöttel, adjatok a beszélgetés előtt adományt! Ez jobb és tisztább a számotokra. És ha nincs rá lehetőségetek, akkor Allah Megbocsátó és Könyörületes. --- Talán féltek attól, hogy a beszélgetésetek előtt adományokat adjatok? Ha nem teszitek és Allah kiengesztelődve fordul felétek, akkor végezzétek el az imádságot, adjátok oda a zakátot, s engedelmeskedjetek Allahnak és a küldöttének! Allahnak tudomása van arról, amit cselekszetek." --- Vajon nem láttad-e azokat, akik olyan néppel kötöttek szövetséget, amelyre Allah megharagudott? Nem tartoznak ők sem hozzátok, sem hozzájuk. Hazug módon tesznek esküt, s ők tudják ezt. --- Allah súlyos büntetést készített elő nekik. Gonosz dolog az, amit cselekedtek. --- Az esküvéseik mögé bújnak el és távol tartanak másokat Allah útjától. Megalázó büntetés lesz az osztályrészük. --- Allahhal szemben fabatkát sem érnek nekik a javaik és a gyermekeik. A Pokol tüzére kárhozottak ők, benne lakoznak örökké. --- Azon a napon, amikor Allah mindannyiukat feltámasztja! Úgy esküdöznek majd neki, ahogyan nektek tettek esküt, és úgy gondolják, hogy valami alapjuk van. Bizony ők, csakis ők a hazugok! --- Hatalmába kerítette őket a sátán és az ő parancsára megfeledkeztek arról, hogy megemlékezzenek Allahról. A sátán szövetségesei ők (Hizbussajtan). De bizony a sátán szövetségesei lesznek a vesztesek. --- Akik szembeszegülnek Allahhal és a küldöttével, azok porig alázottak lesznek. --- Allah írásban rendelte el: „Bizony, győzni fogok, én és a küldötteim!" Allah Erős és Büszke. --- Nem találsz olyan népet, amely - ha hisz Allahban és a Végső Napban - szeretettel viseltetne olyanok iránt, akik szembeszegülnek Allahhal és a küldöttével, még akkor sem, ha azok atyáik, fiaik, fivéreik vagy a nemzetségük tagjai lennének. Allah beleírta a hitet a szívükbe és Ő tőle való lélekkel erősítette meg őket. Kertekbe bocsátja majd be őket, amelyek alatt patakok folynak s örökké ott időznek. Tetszését leli bennük Allah, és ők is tetszésüket lelik benne. Ők Allah szövetségesei (Hizbullah). Bizony, Allah szövetségesei azok, akik boldogulnak.

Al-Qurtubí

A sír kínzása és jóléte

A sír szorítása még akkor is, ha jó ember fekszik benne

An-Naszáíjj (Al-Dzsanáiz = Temetkezések c. könyv 2054. oldal) erről a fejezetről:

- Szád ibn Muádz temetésén, ahol 70 000 angyal volt jelen, Allah prófétája azt mondta róla:

- Ő az, akiért az Irgalmas Trónja megmozdult, miközben kinyíltak neki az ég ajtajai. És amikor eltemették, a sír csak egyet szorított rajta.

Náfiíjj szintén megerősíti ezt a hagyományt, azzal a különbséggel, hogy az angyalok nem a földre szállva, hanem az égből nézték végig a temetést.

Áisa, a küldöttre hivatkozva hozzáfűzi:

- Ha volna valaki, aki elmenekülhetne a sír szorítása elől, az csak Szád ibn Muádz lehetne.

Ibn Abí Málik élesen elutasítja ezt az álláspontot, mondván:

- Senki sem menekülhet el a sír szorítása elől, még Szád ibn Muádz sem, akinek a törlőkendője többet ér, mint az e - világi élet, s ami benne van!

Bár a következő hagyomány nem tartozik a legerősebbek közé (sőt a rossznál is gyengébb), de a mondanivalója megjegyzendő:

Amikor Allah prófétája Zeynab nevű lányát eltemette, búskomor arccal leült annak sírja mellé, majd egyszer csak elmosolyodott. Társai nem tudták mire vélni a dolgot, megkérdezték:

- Láttunk először az arcod szomorúan, majd kisimulva megkönnyebbülten. Mi az oka?

- Emlékeztem a lányomra, amikor még gyenge volt, és a sír kínzására, miközben fohászkodtam Allahhoz, hogy könnyítsen rajta. Csak egy szorítást kapott –szólt megnyugodva -, amit az égiek közül mindenki hallott.

Omár ibn Saba (Medina c. könyvből) hagyományában így emlékezik szomorúan a küldött családjáról:

- Amikor meghalt Fátima bint Eszed, Ali ibn Abí Tálib édesanyja, a próféta éppen a társai között tartózkodott, amikor egy hírnök értesítette:

- Meghalt Ali, Dzsáfár és Áqíl édesanyja! Gyertek el hozzám vagy édesanyámhoz! – Ekkor a próféta felállt és a többiek csendben követték. Ahogy a házba értek, a férfi levette köpenyét, és így szólt a bent lévőkhöz:

- Miután kefenbe tekertétek, tegyétek a ruhám alá!

Elindult a halottas menet, s a próféta elsőként segédkezett a vállán vinni az elhunytat. Szomorúan, hol vagy előtte, vagy mögötte ment a többiekkel. Amikor elérték a sírhelyt, így szólt:

- Tegyétek bele Allah nevében! – ekkor a tömegből valaki búcsúzkodva megszólalt:

- Allah jutalmazzon meg téged, a ki jó anya és jó nevelő voltál!

A többiek, amikor véget ért a temetés megkérdezték a köpeny fölajánlóját:

- Miért tetted?

- Azt akartam, hogy a tűz ne érje el őt, mert ha Allah is úgy akarja, akkor tágulni fog a sírja! – válaszolta. Hiszem, hogy a roppantás elől nem szabadulhat meg senki más, csak Fátima bint Eszed! A kíváncsiskodók a küldöttet is megkérdezték erről:

- Allah prófétája! És a te fiaid?

Ők sem! Al-Qászim sem, és Ibrahim sem, aki a legkisebb volt.

Ugyancsak gyenge hagyományként Ensz ibn Málik kissé másképpen hagyományozza ránk a temetés részletezését:

- Amikor meghalt Fátima bint Eszed, bement hozzá a próféta, leült a fejéhez és azt mondta:

- Allah irgalmazzon neked, aki édesanyám után az anyám voltál. Megéheztél, hogy én jóllakhassak, öltöztettél magad helyett, miközben te megsínyletted. Nélkülöztél, s ezzel Allah arcát és a túlvilágot választottad. – Majd megparancsolta:

- Háromszor mosdassátok meg! - azalatt kezéből csorgatta rá a vizet, s annak kefenbe tekerése után levetette ruháját, az elhunytra terítette, majd fohászkodni kezdett. Közben Uszáma ibn Zeyd Abú Ájjúb al-Anszári, Omár ibn al-Khattáb és egy fekete fiú elkezdték ásni Fátima sírját. Mire elértek egy bizonyos földrétegig, „al-Lahd” a próféta kiérkezett utánuk a temetőbe, lemászott a sírgödörbe kezével kezdte el szedni a meglazított földet. Majd belefeküdt és azt mondta:

- Hála Istennek, aki életet és halált ad. (Aki életre kelt és a halálba küld.) Ő az Örökké Élő, aki soha nem hal meg. – majd fohászkodni kezdett:

- Bocsáss meg édesanyámnak, Fátima bint Eszednek, és tanúsítasd vele, hogy nincs más Isten, csak Allah! Tágítsd a sírját a Te küldöttedért és azokért a prófétákért, akik előtte éltek, mert Te vagy az Irgalmasak Irgalmasa! – majd négyszer Allahu Akbárt mondott. Amikor meghozták az elhunytat, Abú Bakr, Al-Ábbásszal közösen betemették a sírgödröt.

Abdullah ibn Ubaid ibn Umair azt mondja:

- Allah a sírnak egy nyelvet adott, amellyel beszélni tudott:

- Ádám fia, hogyan feledkeztél el rólam? – kérdezi egyesektől. - Nem tudtad, hogy én vagyok a kukacok és a magányok lakhelye, hol mindenki magára marad?

At-Tabaráníjj (Al-Kebír = a nagy c. könyv 22/337 oldal) a küldöttől idézi:

- Amikor az elhunytat beteszik sírjába, az így szól hozzá:

- Jaj neked, Ádám fia, hát elfeledkeztél rólam? Nem tudtad, hogy én vagyok a kísértés, a sötétség és a kukacok lakhelye? Miért járkáltál hiún, beképzelten rajtam?

De ha jó emberrel „találkozik”, aki lebeszélt másokat a rossz cselekedetekről, ahhoz így szól:

- Én és a te tested fényesség, amely majdan fölkerül az Urához. (Ez egy gyenge hagyomány.)

Allah a könyörületes, és az irgalmas nevében.

Annak ajándékozom, aki szépen hasznosat ültetet, de eltávozott, mielőtt megkóstolhatta volna teremtésének gyümölcsét,

Annak ajándékozom, aki csecsemőkoromtól körülvett engem szeretetével és törődésével.

Annak ajándékozom, aki belém ültette a tudomány és annak családjának szeretetét.

Apám lelkének ajándékozom e munka jutalmát.

Közben fohászkodom Allahhoz, hogy majdan az Ő Mennyországában gyűjtsön össze bennünket, mert Ő a Könyörületes és az Irgalmas.

Hála Allahnak, aki halállal eltörölte azokat, akik az Ő szintjére akarták fölmagasztalni magukat. Aki megtörte a királyok hátát „kaszara bihi dzuhur al-Akászira”, megkurtította az uralkodók reményét, azoknak az embereknek a szívét, akik távol tartották magukat a halál említésétől, miközben eljött, elküldte hozzájuk ígéretét, s palotáikból, rabszolgáik és rabszolganőik mellől a sírjaikba küldte őket, a kukacok és a kígyók társaságába.

Az én imám és békém legyen a próféták pecsétjére Mohammedre és az ő társaira. Allah fogadja el őket, és azokat, akik követték őket a Feltámadás Napjáig.

Mivel sokan azon vitatkoztak, s ezen belül számtalan eltérő vélemény alakult ki a sír kínzásairól és jólétéről, sőt egyesek kétségeiket fejezték ki, állítván: " Nincs (nem létezik) sírban lévő büntetés!", ezért úgy láttuk jónak (cáfolatként azoknak is, akik még kevesebbet állítottak róla), hogy egy jól összeállított munkát adunk a emberek kezébe, hogy tisztább képet tudjanak alkotni azokról a dolgokról, amelyek teljes egészében föltárják az igazságot. Ez távol áll a kereskedők „logikájától”, akik az egyre több kiadott könyvvel a vagyonszerzésre törekednek, s e könyvek nem tartalmaznak mást, mint némi izgalmat és mindenfajta furcsaságokat.

Allah segítségével sikerült megalkotni ezt a könyvet, amelybe belefoglaltuk a sír kínzásaihoz és jóléteihez tartozó dolgokat.

Ezek a dolgok Imám Al-Qurtubí (Allah irgalmazzon neki) szerint megtörténtek.

Röviden a következőket tartalmazzák:

1. A Korán ájáit, amelyek végig a könyv tartalmához kapcsolódnak.

2. A hagyományok elbírálása.

3. A könyv nyelvtani elbírálása.

A Hatalmas Allahhoz fohászkodom, hogy minden ember hasznosnak találja, hogy e könyv segítség lehessen abban, hogy felkészülhessenek még az e világi életükben a túlvilágra, amelyben nem az anyagiak kerekednek felül és irányítanak.