Csak a mártírok lelkei tartózkodhatnak a
Mennyországban
A Feltámadás Napjáig.
Imám Muszlim (Al-Imára = emírség c.
könyv 1887/121.) megjegyzi:
- Allah prófétája először recitálta az Imrán
nemzetsége c. Szúrát, s ebből is az:
3. / 169. Ne gondold azokról, akik megölettek
Allah útján, hogy halottak (lennének)! Nem! Élők ők az ő Uruknál, (s égi
eledellel) vannak ellátva. – áját. A mártírok lelkei zöld
madarak belsejében, egy a Trónushoz rögzített kalitkában vannak. S mint
a virágok illatai bejárhatják az egész Mennyországot. Ha Allah rájuk
néz, s megkérdezi tőlük:
- Kívántok – e valamit? – Ők azt felelik:
- Mit is kívánhatnánk, hisz szabadon járhatunk -
kelhetünk. – De a Teremtő azért még háromszor megismétli nekik ezt a
kérést, mire rájönnek, hogy kívánniuk kell valamit, s ekkor azt kérik:
- Urunk! Térítsd vissza a lelkünket a testünkbe,
hogy újra föláldozhassuk magunkat Érted! – De látva, hogy nem szenvednek
hiányt, a Teremtő otthagyja őket.
Amikor ezt a hagyományt leírtam, egy kissé
elbizonytalanodtam, mert a tudósaink öt pontban foglalták össze a benne
lévő ellentéteket. Nézzük sorjában:
1. Ha valaki meglátogatja hívő
testvére sírját és köszön neki, az visszaköszön, mivel fölismeri. De ha
fönt van, akkor hogyan teheti mindezt? – kérdezik, s egyben
részmagyarázattal is szolgálnak, amikor folytatásként azt mondják:
- Ez igaz, de kivétel ez alól a mártír, mivel annak
a lelke nincs a testében, hanem Uránál tartózkodik.
2. Málik (Al-Dzsanáiz c. könyv 49
oldal.) Allah prófétájára utalva azt mondja:
- A hívő lelke egy madár a Mennyország fáján. Ez
arabul azt jelenti: felakasztva = Juállaq - addig, amíg Allah a
Feltámadás Napján föl nem támasztja.
Bár meg kell jegyeznem, hogy az arab nyelvészek a
felakasztani szó al - betűjéhez dammát tesznek, miáltal nem Juállaq,
hanem Juálluq = eszik - et jelent, vagyis abból táplálkozik. Ezt
támasztja alá az Imrán Nemzetsége c. Szúra 169. ájája:
Élők ők az Uruknál, s égi eledellel vannak ellátva.
– mivel ez a kegy kimondottan csak az ő számukra van fönntartva.
3. Al-Bukháríjj (Asz-Szaum = a böjt
c. könyv) a prófétát idézi:
- Amikor elérkezik a Feltámadás Napja, az ég
ajtajai kinyílnak. (Más hagyomány szerint a lelkek az égben
találkoznak.) De egyesek mégis azt kérdezik:
- Miért az égben, s miért nem a Mennyországban? -
Erre mondják azt:
- Mind a kettő igaz, mert a hívők lelkei az égben,
a mártíroké pedig a Mennyben találkoznak.)
Tudósaink még azt is állítják, hogy a mártírok
lelkei minden péntek és szombat reggel meglátogatják a sírjaikat.
4. An-Naszáíjj (Al-Bijúá c. könyv
4698. oldal.) Allah prófétáját idézve:
- Esküszöm, akinek a lelkem a kezében van, ha egy
férfi meghal Allahért, és utána föltámasztják, majd újra meghal, s újra
föltámasztják (s ezt többször megismételte), és ha tartozása van, nem
léphet be a Mennyországba addig, amíg ki nem fizetik helyette.
A küldött társai közül hallva a prófétát többen
megkérdezték:
- Ha néhány mártír nem léphet be a Mennyországba, a
madarak belsejébe, sem a sírjaikba, akkor hol vannak? - A választ Ibn
Ábbász adja meg:
- Allah prófétája azt mondta: A mártírok egy
folyónál tartózkodnak a Mennyország ajtajánál, ahonnan nappal és éjszaka
táplálék (megélhetésük) érkezik hozzájuk. Ezek azok a mártírok, akiknek
tartozásaik vannak, de a tartozásaik nemcsak kizárólagosan anyagi
eredetűek. Ezért mondják a tudósok:
- A mártírok különböző fokozatban vannak, de a
helyzetük a megélhetésükben hasonlóak. Aki betegségben hal meg –
folytatja tovább -, az mártírként hal meg, és az a Mennyországból kapja
a táplálékát.
5. Vitatárgy:
Abú Humáma (Al-Dzsihád c. könyv 2778.
oldal.) hagyományában Allah prófétájától közvetlenül hallva idézi:
- A tenger mártírhallottainak ugyanaz jár, mint a
szárazföldinek. A tengerben fekvő (elsüllyedt) ember olyan megítélés alá
esik, mint a szárazföldi, aki a vérében úszik. A két hullám közötti
távolság pedig annyit jelent számára, mint aki a szárazföldet bejárta
Allahért. Amikor Allah megbízta az angyalt, hogy vegye el az emberek
lelkét, a tenger mártírjaira ez nem vonatkozik, mert annak Ő fogja
elvenni. Megbocsátja a szárazföldi mártírnak bűneit, a tartozását
kivéve, míg a tenger mártírjának az összest, beleértve a tartozásit is.
(A tartozás alatt azt értelmezik, ha valaki
tartozási kötelességét nem teljesítette, attól Allah még nem zárja ki őt
a Mennyországból.) Ez gyenge hagyomány.
Al-Bukháríjj (Al-Kefele = a kezes c.
könyv 2298. oldal.) azt mondja:
- Az a mártír, aki maga után hagyott tartozást, az
Allahra és a prófétájára száll át. Ha pedig örökséget, az - az
örököseire.
Ha a király – amennyiben átvállalta volna helyette
a tartozását –, s nem adná meg, kölcsönadójának, Allah teszi és békíti
meg.
Ugyancsak Al-Bukháríjj (Al-Isztigrád
= a kölcsönadás c. könyv 2387. oldal.)
- Allah prófétája azt mondta: Aki kölcsönt kért az
emberektől azzal a szándékkal, hogy azt megadja, de nem tudta, Allah
megadja helyette. De aki kölcsönt kért azzal a szándékkal, hogy azt
elherdálja, elpazarolja, azt Ő fogja elpazarolni. „Etlef” mondja az
arab.
Ibn Mádzsa (Asz-Szadaqát = Adományok
c. könyv 2435. oldal.) Allah prófétájára utalva azt mondja:
- A tartozás igazságtételt vesz a Feltámadás Napján
attól, aki a kölcsönt kért (és nem tudta megadni), kivéve három
dologban:
1. Az a férfi, aki Allah ügyéért
gyengült meg, és amiatt kért kölcsönt, hogy megerősödjön ellenségeivel
szemben.
2.
Az a férfi, akinél meghal egy muszlim társa, s e - nélkül
nem tudná kefenbe eltemetni.
3. Az a férfi, aki félt a
nőtlenségtől (nehogy paráznaságot kövessen el) és kölcsönt kért ahhoz,
hogy megházasodhasson.
Ezek helyett a Feltámadás Napján Allah adja meg a
tartozásukat. (Gyenge hagyomány.)
De azok, akik a kölcsönt kértek
költekezés céljából, és nem adták meg halálukig a hozzátartozójuk sem,
bár azok képesek lettek volna rá, azok addig nem mehetnek be a
Mennyországba, amíg nem számoltak el vele.
(Esetleg, ha a jó cselekedete túlsúlyban volna a
rosszal szemben, és Allah is úgy akarja, elengedheti neki.)
Abú Náim (Al-Hilja c. könyv 4/141.
oldal.) a prófétát idézi:
- Allah a Feltámadás Napján megkérdezi a tartozás
okozóját:
- Ádám fia! Miért veszítetted el a társaid jogait?
Mire költötted vagyonukat?
- Uram! Nem rontottam (költöttem) el, de
megsérültem. (Tűzben éget vagy megfulladt stb.) - A próféta válasza:
- Én vagyok ma a legilletékesebb valaki, aki
helyetted, azt megadja!
S mivel jó cselekedetei legyőzik a rosszat,
megparancsolják az angyaloknak:
- Vigyétek a Mennyországba!
(Jazíd
ibn Hárun még ehhez hozzáfűzte:
- Ekkor Allah megparancsolta, hogy tegyenek annyit
a mérleg serpenyőjébe, hogy a jó cselekedetei döntő legyen számára.)
Imám Muszlim (Al-Imára = emírség c.
könyv 1885/117. oldal.) egy férfit idéz, aki megkérdezte Allah
prófétájától:
- Mi volna, ha meghalnék Allahért, Ő megbocsátaná
bűneimet?
- Igen, ha érte tennéd, türelmesen előreindulnál, s
nem menekülnél! „Szabr” – Majd mintha elfelejtette volna a kérdést,
visszakérdezett:
- Hogy mondtad?
- Mi lenne, ha meghalnék Allahért, Ő megbocsátaná
bűneimet?
- Igen! – hangzott el ismét. – Ha te türelmes vagy,
előreindulsz, és nem hátrálsz. Kivéve, ha nincs tartozásod, mert Gábriel
úgy tájékoztatott:
- Van!
Ismét Imám Muszlimtól (Al-Imára c.
könyv 1886/119. oldal.) Aki meghal Allah útján, annak minden bűnét,
kivéve a tartozását.
Abú Haszan al-Qábiszíjj azt mondja:
- A tudósok nem értenek egyet azzal a mondással,
hogy a mártírok lelkei a madarak gyomrában vannak. De a könyv írója,
al-Qurtubíjj azt mondja:
- Ez az állítás, helytálló, mert Imám Muszlim
hagyományában bizonyíthatóan alátámasztja, hogy ők a madarak belsejében
vannak. De lehet úgy is értelmezni, hogy a benn szó „Fí” jelenthetné, a
rajta van - t is, ahogyan a Koránban a Tá Há Szúrában
megtalálható:
20. /
71. (Fáraó) mondta: „Hát hisztek benne, mielőtt még megengedném nektek?!
Bizonyára ő a ti mesteretek, aki varázslatra tanított benneteket.
Bizony, le fogom vágni egymással ellentétesen a kezeteket és a
lábatokat, és aztán keresztre feszítelek benneteket a pálmafák törzsén.
Bizony, megtudjátok, melyikünk bűntett súlyosabban és maradandóbban!”
- Felakasztalak titeket a pálmafák ágaiban, így a nyelv az ágait
értelmezi.
Sabíb ibn Ibrahim (Al-Ihszáh =
jámborság c. könyvben) a mártírok különböző helyzeteit mutatja be a
Mennyországban. Néhányan olyanok – kezdi:
- Mint a madarak, akik felakasztva vannak „Juállaq”
a Mennyország fáira. – Míg mások úgy vélik:
- Zöld madarak belsejében vannak. - Hogy fokozza a
kíváncsiságunkat:
- Vannak, akik a Trón alatt kalitkában „Tahta
al-Ars”, fehér madarak belsejében, - említik. Esetenként valamely
dologban. Vannak olyanok, akik cselekedeteik képében, amelyet Allah
megteremtett számukra, de akadnak olyanok is, akik jönnek, mennek a
Mennyország és a föld között meglátogatva testüket sírjukban, vagy éppen
a temetés alatt lévő elhunytakat lelkével találkoznak.
Ezek a hagyományok összegzik a róluk leírt összes
történéseket – fejezi be Ibn Ibrahim.