Allah meghallotta annak a szavát, aki férje miatt vitába szállt veled és panaszkodott Allahnak. Allah hallja a szóváltásotokat. Allah Halló és Látó. --- Akik ezekkel a szavakkal válnak el közöttetek a feleségeiktől, hogy: „olyan legyél nekem, mint az anyám háta!", azok tudják meg, hogy a feleségük nem az anyjuk. Egyedül az anyjuk az, aki a világra hozta őket. Bizony, elvetendő szót és hamisságot mondanak ők. Allah bizony Elnéző és Megbocsátó. --- Akik ezekkel a szavakkal válnak el a feleségeiktől, hogy: „olyan legyél nekem, mint az anyám háta!", aztán megismétlik azt, amit már kijelentettek, azoknak engesztelésképpen egy rabszolgát kell felszabadítaniuk, mielőtt újra illetnék egymást. Intés ez nektek. Allah hozzáértője annak, amit cselekszetek. --- Akinek erre nincs meg a lehetősége, annak két egymásra következő hónapig kell böjtölnie, mielőtt újra illetnék egymást. Aki nem képes erre, annak hatvan szegényt kell táplálnia. Azért van így, hogy higgyetek Allahban és a küldöttében. Ezek Allah előírásai. A hitetleneknek pedig fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük. --- Akik szembeszállnak Allahhal és a küldöttével, azok lealáztatnak, amiképpen lealáztattak az előttük éltek. Mi pedig nyilvánvaló jeleket küldtünk le. A hitetleneknek megalázó büntetés lesz az osztályrészük --- azon a napon, amikor mindannyiukat föltámasztja és közli velük, hogy mit tettek. Allah számadást vezetett, amíg ők megfeledkeztek róla. Allah minden dolog tanúja. --- Vajon nem láttad, hogy Allah tudja mindazt, ami az egekben és a földön van? Nincs hármasban folytatott titkos beszélgetés, hogy ne Ő lenne a negyedik, és sem ötösben, hogy ne Ő lenne a hatodik, és nem lehetnek kevesebben sem, vagy többen, hogy ne lenne velük, ahol csak vannak. Aztán, a Feltámadás Napján közli velük, hogy mit tettek. Allah minden dolog tudója. --- Nem láttad-e azokat, akiknek megtilttatott az, hogy titokban összebeszéljenek, s aztán ismét azt teszik, amitől eltilttattak, és titokban összebeszélnek egymás között a bűnről, az ellenségeskedésről, és a küldött iránti engedetlenségről? Amikor hozzád jönnek, olyanformán üdvözölnek téged, ahogyan Allah nem üdvözöl, és maguk között azt mondják: „Miért nem büntet meg bennünket Allah azért, amit mondunk?" A gyehenna elég lesz nekik: abban fognak sülni. Szörnyű sors! --- Ti hívők! Ha titokban beszélgettek egymás között, ne beszélgessetek a bűnről, az ellenségeskedésről és a küldött iránti engedetlenségről, hanem beszéljetek az üdvösségről és az Allah szerinti óvakodásról! És óvakodjatok Allahtól, akihez gyülekezésetek lesz. --- A titkos beszéd a sátántól való, hogy elszomorítsa azokat, akik hisznek. Ám ő nem okozhat semmiféle kárt nekik, csak, ha Allah megengedi. Allahra hagyatkozzanak hát a hívők! --- Ti hívők! Amikor azt mondják nektek, hogy adjatok helyet a gyűléseken, akkor cselekedjetek így, hogy Allah is majdan helyet adjon néktek! És amikor azt mondják nektek, hogy álljatok föl, akkor cselekedjetek így, hogy Allah is több fokkal emelje magasabbra azokat, akik hisznek, és akiknek tudás adatott. --- Ti hívők: „Ha négyszemközt akartok beszélni a küldöttel, adjatok a beszélgetés előtt adományt! Ez jobb és tisztább a számotokra. És ha nincs rá lehetőségetek, akkor Allah Megbocsátó és Könyörületes. --- Talán féltek attól, hogy a beszélgetésetek előtt adományokat adjatok? Ha nem teszitek és Allah kiengesztelődve fordul felétek, akkor végezzétek el az imádságot, adjátok oda a zakátot, s engedelmeskedjetek Allahnak és a küldöttének! Allahnak tudomása van arról, amit cselekszetek." --- Vajon nem láttad-e azokat, akik olyan néppel kötöttek szövetséget, amelyre Allah megharagudott? Nem tartoznak ők sem hozzátok, sem hozzájuk. Hazug módon tesznek esküt, s ők tudják ezt. --- Allah súlyos büntetést készített elő nekik. Gonosz dolog az, amit cselekedtek. --- Az esküvéseik mögé bújnak el és távol tartanak másokat Allah útjától. Megalázó büntetés lesz az osztályrészük. --- Allahhal szemben fabatkát sem érnek nekik a javaik és a gyermekeik. A Pokol tüzére kárhozottak ők, benne lakoznak örökké. --- Azon a napon, amikor Allah mindannyiukat feltámasztja! Úgy esküdöznek majd neki, ahogyan nektek tettek esküt, és úgy gondolják, hogy valami alapjuk van. Bizony ők, csakis ők a hazugok! --- Hatalmába kerítette őket a sátán és az ő parancsára megfeledkeztek arról, hogy megemlékezzenek Allahról. A sátán szövetségesei ők (Hizbussajtan). De bizony a sátán szövetségesei lesznek a vesztesek. --- Akik szembeszegülnek Allahhal és a küldöttével, azok porig alázottak lesznek. --- Allah írásban rendelte el: „Bizony, győzni fogok, én és a küldötteim!" Allah Erős és Büszke. --- Nem találsz olyan népet, amely - ha hisz Allahban és a Végső Napban - szeretettel viseltetne olyanok iránt, akik szembeszegülnek Allahhal és a küldöttével, még akkor sem, ha azok atyáik, fiaik, fivéreik vagy a nemzetségük tagjai lennének. Allah beleírta a hitet a szívükbe és Ő tőle való lélekkel erősítette meg őket. Kertekbe bocsátja majd be őket, amelyek alatt patakok folynak s örökké ott időznek. Tetszését leli bennük Allah, és ők is tetszésüket lelik benne. Ők Allah szövetségesei (Hizbullah). Bizony, Allah szövetségesei azok, akik boldogulnak.

Al-Qurtubí

A sír kínzása és jóléte

Az angyalok (két) kérdései a rabszolga felé. Menedék kérés a tűz és a sír kínzásaitól

Al-Bukháríjj (Al-Dzsanáiz c. könyv 1338. oldal) Ensz ibn Máliktől a prófétára hivatkozva:

- Miután betették a rabszolgát sírjába, és elhagyják hozzátartozói (hallja a cipőjük koppanásának hangjait), megy hozzá két angyal, és kérdéseket intéznek hozzá:

- Mit szokott mondani arról a férfiról (minden esetben Mohammedre értik), Allah irgalma legyen vele?

- Tanúsítom, hogy ő Allah rabszolgája és prófétája! – előzte meg határozottságával egy a további kérdéseket.

- Nézd meg a tűzben lévő helyed – mutatnak ablakon keresztül lévő helységre-, amelyet Allah elcserélt neked azzal a hellyel, amely a Mennyországban található! (Ilyenkor képessé teszik arra, hogy mindkettőt egyszerre láthassa.)

Qatáda erre azt mondta:

- Azt mondták nekünk, hogy tágítják a sírját, mintegy negyvenkarnyit. Muszlim hetvenkarnyit említ, sőt, zölddel telítődik a Feltámadás Napjáig – mondja.) – azután a képmutatók és a pogányok jönnek soron Ensz hagyományában:

- Mit szoktak mondani arról a férfiról?

- Nem tudom! –válaszolta – Azt szoktam mondani, amit a többiek.

- Soha ne tedd! (És soha ne recitáld, mert így tudásod s recitálásod nem hozhat rád hasznot.) – róják keményen. – Majd ütlegelni kezdik egy vaskalapáccsal a két füle között, amitől olyan üvöltözésbe kezd, hogy a földön mindenki hallani fogja az emberek kivételével.

Ibn Mádzsa (Az-Zuhd c. könyv 4268. oldalán) Abú Hurayrától a prófétára hivatkozva:

- A halott, miután megérkezett a sírjába (a jó emberek ijedség nélkül), azt kérdezik tőle:

- Milyen voltál, hogyan éltél?

- Az iszlámban!

- Ki volt az a férfi?

- Mohammed, Allah prófétája, aki elhozta nékünk Allah nyilvánvaló jeleit, verseit, amit mi elhittünk neki.

- Láttad-e Allahot?

- Nem! Senki nem láthatja Őt. – Ezután, mivel kérdéseikre pontos választ kaptak, megnyitnak előtte egy ablakot, amelyen keresztül láthatja, a tüzet, mondják neki:

- Nézd! Ettől óvott téged a Teremtőd! - majd kitárul előtte egy másik ablak (a Mennyország felé).

- Ez a te helyed, aki a jó úton jártál, és azon fogsz újra föltámadni „ha Allah is úgy akarja”.

Ezzel szemben a rossz ember ijedten ül sírjában, amikor kérdéseket tesznek föl neki:

- Ki az a férfi?

- Hallottam felőle az emberektől valamit, amelyeket én is ismételgette. – Ekkor kinyílik előtte is egy ablak, ahol megláthatja annak szépségeit:

- Nézd! Ez az a hely, amitől Allah eltávolított téged! – figyelmeztetik, majd a Pokolra nyíló ablak következik.

- Ez lesz a te helyed, mivel kétségben voltál (Mohammed felől), s haltál meg, és azon fogsz újra feltámadni, „ha Allah is úgy akarja”.

At-Tírmidzíjj (Al-Dzsanáiz c. könyv 1071. oldalt) Abú Hurayrától a prófétára hivatkozva:

- Miután beteszik az elhunytat a sírjába, két fekete arcú angyal megy hozzá, akiket, Munkárnak és Nekírnek hívnak, s kérdéseket intéznek hozzá:

- Mit szoktál mondani arról a férfiról (Mohammedről)? – Ha az elhunyt azt mondja:

- Allah rabszolgája! És én tanúsítom, hogy csak egyetlen Isten van, és Mohammed az Ő szolgája és küldötte. – Akkor az angyalok azt mondják:

- Mi tanúsítjuk, hogy még életedben tanúsítottad. –Ezzel tágulni kezd a sírja hetvenkarnyit, és fény árasztja el. Aludj! – szólítják föl -, de ő mivel mást is szeretne:

- Mennék a családomhoz, hogy elmondhassam nekik.

- Aludj – szólítják föl újra – a Mennyország alvásával! Akit nem ébreszt föl más, csak az, akit a legjobban szeret, és addig marad ott, amíg Allah újra föl nem támasztja!

Ha pedig képmutató volt, a válasza is más:

- Hallottam az embereket, amikor valami hasonlót mondtak, és én is utánuk mondtam, de nem tudtam, miről beszélnek.

- Mi tudtuk, hogy miről beszéltél, miket mondtál! – Ezzel a föld parancsot kap, hogy szorítsa össze bordáit, és addig kínozza, ameddig Allah magához nem szólítja.

Abú Dáwúd (Asz- Szunna = hagyományok c. könyv 4751. oldalán) Ensztől:

- Allah prófétája bement a pálmafák közé, amely a Banú an-Nadzsár tulajdonában voltak, és ijedt hangokat hallott. Megkérdezte a körülötte lévőket:

- Kik azok, akik sírjaikban itt nyugszanak?

- Ezek az emberek még a hitetlenség korában haltak meg – válaszolták.

- Kérjetek menedéket számukra a sír kínzásai, és ad-Daddzsál kísértésétől! – szólította föl őket. – De a társak tovább kérdezgették:

- Kik ezek, magyarázd el nekünk?

- Miután beteszik a hívőt sírjába, jön hozzá egy angyal, aki kérdéseket tesz föl neki:

- Kihez imádkoztál? – Ha Allah mutatta neki az utat, akkor azt válaszolja:

- Allahhoz, a Teremtő Istenemhez!

- Miket mondtál arról az emberről?

- Ő Allah prófétája és küldötte! - Ezek után már nem kérdezget tőle, hanem elviszi egy házhoz, amely a tűzben található.

- Ez a te házad, amely rád várt! De Allah irgalmazott, és védett téged, fölcserélte helyette egy Mennyországbélivel – mondta az angyal.

- Engedd, hogy meg kereshessem a családom, hogy elmondhassam számukra a jó hírt!

- Nem! Inkább lakj ebben a házban!

Amennyiben hitetlen volt, miután betették a sírjába, fölkeresi az angyal kérdezgetve:

- Kihez imádkoztál?

- Nem tudom! – válaszolja. - Azt mondtam, amit az emberek mondtak. – Ezután egy vasból készült kalapáccsal ütlegelni kezdik, melynek (csapásaitól) fájdalmaitól úgy sikoltozik, hogy a föld minden élőlénye, a Dzsinnek és embereken „Thaqulain” kívül, mindenki hallani fogja.

Abú Dáwúd (Asz-Szunna c. könyv 4753. oldalt) szinte azonosan közli velünk a könyvben föllelhető történetet azzal a különbséggel, hogy itt, amikor a hívőt megkérdezik:

- Hogyan bizonyosodtál meg a prófétáról?

- Olvastam Allah Könyvét, és hittem benne! – válaszolja.

Ekkor az ég felől egy hang válaszolt:

- Igazat mondott a rabszolgám! Adjatok neki takarót és ruhát a Mennyországból és nyissatok neki ajtót e - felé. – Ezután érezni fogja a Menny illatait, és képessé válik belátni annak világába.

A hitetlen, ha képtelenné válik arra, hogy a föltett kérdésekre válaszolni tudjon, elterelő dolgokat, hazugságokat állít, akkor az égből hang kiált:

- Hazudott a rabszolgám! Adjatok takarót, ruhát neki a tűzből, és nyissatok utat felé. – Ekkor forróság és annak szele éri el, akire ráadásul egy süket és vak angyal lesz ráuszítva (ez nem azt jelenti, hogy testileg, hanem könyörtelenségére, hiszen parancsot hajt végre, s ott nincs helye érzelgőségnek) – vaskalapáccsal. Erejét bizonyítja azzal, ha ráütne egy hegyre, azt porrá tudná zúzni. Egy csapásával elpusztítja a vétkes testét, tudomásra hozva keleten és a nyugaton tartózkodóknak. Miután porrá vált, lelke visszaszáll „testébe”, és várakozik a Feltámadás Napjáig.

Abú Hámid (Kesf ulum al-Akhira = a túlvilág tudományainak megvilágítása (feltárása) c. könyvből) megemlíti Ibn Maszoúdot, amikor megkérdezi a küldöttől:

- Mi lesz az első dolog, amellyel az elhunyt találkozni fog a sírjában, miután beléhelyezték?

- Erről még senki nem kérdezett előtted engem – szólt a próféta. - Az első, amely felszólítja, egy angyal lesz, akinek Raumán a neve. Ő a temetők fölött „lebegve” őrködik, felszólítja az elhunytat:

- Allah rabszolgája, írd le a cselekedeteid!

- Nincs nálam, se toll, sem papír. – válaszolja.

- Ott a halotti ruhád! A kefened a papírod, a nyálad a tintád és az ujjaid a tollad. – Nincs más tennivalója, csíkot tép ruhájából, és írni kezd még akkor is, ha azt az e - világi életében soha nem tanulta volna. Leírja jó és rossz cselekedeteit, s teszi mindezt, mintha mind ez egy nap alatt történt volna. Miután befejezte, az angyal összehajtva a nyakába köti. – Amikor idáig ért a próféta, hangosan recitálni kezdte az Éjszakai utazás:

17. / 13. Minden embernek a nyakára erősítettük a sorsát. És a feltámadás Napján írást hozunk elő neki, amit kiterítve talál majd.

17. / 14. (És azt mondjuk neki): Olvasd föl az írásodat! Elegendő vagy ma saját magad, hogy számot adj önmagad ellen!” –áját.

(Minden embernek a nyakába tettük a madarát - mondja az arab. Itt a madár a cselekedeteit jelenti.)

A kiválasztottakhoz, miután ezek a dolgok megtörténtek, jön hozzá két fekete angyal, hosszú fekete hajjal, amelyt maguk után húznak a földön. Rémisztően hatnak szemfogaikkal, amelyekkel képesek lennének a földet átlyukasztani. Beszédük menydörgéshez, szemük fénye vakító villámláshoz, leheletük pedig az erős szélre hasonlít. Mindkettőjük kezében kalapács, amelyet ha az emberek és dzsinnek együttesen szeretnék fölemelni, akkor sem sikerülne nekik, de ha ők ráejtenék egy hegyre, azt azon nyomban porrá zúzná. Amikor az elhunyt lelke ezt meglátja, menekülni kezd a halott torka irányába, az orron keresztül, amitől olyanná válik, mintha utolsó perceit töltené az e - világban, de minden igyekezete ellenére mozdulatlanná válik. Felültetik az angyalok durván, irgalom nélkül, elkezdve az elszámoltatását.

- Ki az Urad, mi a vallásod, ki a prófétád és mi az imairányod? – akit Allah szilárddá tett, az azt kérdezi:

- (Az Uram) az, aki hozzám küldött? – De ezt csak a kiválasztottak tudásával valók mondják.

- Igazat mondtál! – válaszolják, közben kinyitnak számára egy ajtót a Mennyország felé, amelyből annak illata árad. De onnan nemcsak az illat, hanem cselekedetei is közelednek hozzá, olyan képben, amelyet az e - világi életében a legjobban szeretetett. Beszélgetni kezdenek, miközben boldogság tölti el, és sírját is fény tölti meg, amely az e - világi élet végéig tart. A hívő türelmetlenségében többször megkérdezi:

- Mikor jön már el az Óra? – vágyva rá.

Az a hívő, aki jót cselekedett, de nincs tudása erről, azt mondja (a küldött):

- Jön hozzá a jó cselekedete, amelyet Raumán angyal hoz szép ruhában a legjobb képében, s tudakozódni tőle:

- Nem ismersz föl engem?

- Ki vagy te, akit Allah küldött hozzám magányomban? – kérdez vissza.

- Én vagyok a te jócselekedeted. Ne szomorkodjál, mert mindjárt jön hozzád Munkár és Nekír kérdezősködni. Ne izgulj! – És távozása előtt elmondatja véle a tanúságtételt.

Bemegy a sírjába hozzá két angyal, akik durván felültetik, és faggatni kezdik:

- Ki az Urad?

- Az Uram Allah és az apám Ábrahám, aki, amíg élt, s vele együtt én is „életemben” azt vallottuk!

- Igazat mondtál! – szóltak, és (vele is azt teszik, hogy) nyitnak neki egy ajtót a tűz felé, amit megláthat teljes terjedelmében, kígyókkal, skorpiókkal egyetemben. A látvány borzalmától hátrahőköl, de azok megnyugtatják:

- Ne félj! Ez volt a helyed, amelyet Allah fölcserélt néked egy másikkal, a Mennyországbélivel. Aludj nyugodtan! – Majd bezárják előtte a „borzalmak” ablakát.

Akinek baj van a hitével, mivel nem képes fölfogni a helyzete súlyát, elfelejti azt, hogy:

- Allah az Uram! – hanem valami mást mond, amiért ütlegeket kap olyan erővel, amelytől „nyughelye” napokon keresztül lángba borul, s ez az állapot addig tart, amíg az e - világ el nem múlik.

Vannak, aki kísértésben vannak, és csak nehezen mondják ki, hogy:

- Iszlám a vallásom! – Ezeket ütlegelni kezdik, és olyanná válnak, mint az elsők.

De akadnak harmadik csoportba tartozóm emberek, akik:

- A Korán a vezetőm! – meghatározására és kimondására képtelenek, mert nem követték annak cselekedeteit és parancsait. Azt sem mondják:

- Mohammed a prófétám!- mert ők elfeledkeztek a szunnáról. Mások nem tudják elmondani, merre van a Kába, mint imairányuk. Ezek az emberek nem tartották be következetesen az imaidejüket. Imához rosszul mosakodtak, vagy az alatt szórakozottan nézelődnek. De akadtak olyanok is, akik a leborulást és a meghajlást fölcserélték, illetve eltévesztették. Ezeknek elég lenne azt megemlíteni, hogy az a ruha, ami rajtuk van „Harám „tilos. Akiktől Allah nem fogadja el a könyörgéseiket.

(Lehetne ezeket tovább fokozni, hisz a könyv megemlít – sajnos -, olyan csoportot, akiktől ha megkérdezik:

- Ki az apád? – nem tudja megmondani. Nem tudja megmondani, hogy Ábrahám, mert csak hallomásból értesült róla, arról is azt képzeli, hogy valami zsidó, ne adj isten keresztény.)

A rossz embertől, ha azt kérdezik:

- Ki az urad?

- Nem tudom! – válaszolja.

- Hogy soha ne tudd meg, soha ne ismerd meg! – válaszolják az angyalok, majd a kalapácsaikkal olyat ütnek rá, hogy lesüllyed a hetedik föld szintjéig. Ő nem tudhatja, hogy ezzel még nincs vége, hisz a föld újra kidobja terhét, és az ismétlések száma (hétszer) csak tovább fokozódik. Fokozódik, miközben változik, hisz cselekedete kutyává változik, amely a Feltámadás Napjáig harapdálni fogja „gazdáját”. Van, akinek disznóvá, ezeket al-Murtábúnnak neveznek. A változásoknak se, szeri se száma, mer lehetséges azokkal is, amelytől még az e - világi életében a legjobban félt.

Bizonyára megfigyelhettük, hogy volt olyan, amikor Al-Bukháríjj és At-Tírmidzíjj említésében két angyal szerepel a kínzók, és a kérdezők között. Míg Abú Dáwúd „csak” egy angyalt említ. Meg kell jegyeznem, hogy e - két állítás nem ellentétes, vagyis nem zárja ki egyik a másikat, mert mind a kettő igaz. A tudósaink azzal magyarázzák, hogy attól az embertől függ, hogy ki melyiket alkalmazza. Példaként megemlítik:

- Ha az elhunythoz ketten mennének, lehetséges, hogy a kétség és a borzalom nagyobb lenne az elhunytnál, mint az „egyke”.

Abú Dáwúd szerint:

- Azért van egy angyalról szó, mert az elhunythoz leküldött kettőből csak az egyikőjük kérdezett. – így magyarázatát számszerűen csak a kérdezősködőre szűkítette, míg a másikról bölcsen hallgatott.

- Lehetséges – mondja más helyen -, hogy Allah nem küld az elhunythoz angyalokat (mártírokhoz), megóvva őket a kísértéstől.

Az első feltételezés szerint:

1. Változó kérdésekre változóak a válaszok, az emberek cselekedeteitől függően, azért, mert egyeseket a válaszadók közül röviden, míg másokat hosszasan kérdezgetek.

Másik feltételezés szerint:

2. Akik magyarázatul szolgáltak - vagyis föltették a kérdéseket -, nem említették a kérdések teljes repertoárját. De lehetséges, hogy a válaszadást nem a feltevő, hanem helyette valaki más folytatta, így az első meghatározás kiegészíti az utóbbit.

Allah a könyörületes, és az irgalmas nevében.

Annak ajándékozom, aki szépen hasznosat ültetet, de eltávozott, mielőtt megkóstolhatta volna teremtésének gyümölcsét,

Annak ajándékozom, aki csecsemőkoromtól körülvett engem szeretetével és törődésével.

Annak ajándékozom, aki belém ültette a tudomány és annak családjának szeretetét.

Apám lelkének ajándékozom e munka jutalmát.

Közben fohászkodom Allahhoz, hogy majdan az Ő Mennyországában gyűjtsön össze bennünket, mert Ő a Könyörületes és az Irgalmas.

Hála Allahnak, aki halállal eltörölte azokat, akik az Ő szintjére akarták fölmagasztalni magukat. Aki megtörte a királyok hátát „kaszara bihi dzuhur al-Akászira”, megkurtította az uralkodók reményét, azoknak az embereknek a szívét, akik távol tartották magukat a halál említésétől, miközben eljött, elküldte hozzájuk ígéretét, s palotáikból, rabszolgáik és rabszolganőik mellől a sírjaikba küldte őket, a kukacok és a kígyók társaságába.

Az én imám és békém legyen a próféták pecsétjére Mohammedre és az ő társaira. Allah fogadja el őket, és azokat, akik követték őket a Feltámadás Napjáig.

Mivel sokan azon vitatkoztak, s ezen belül számtalan eltérő vélemény alakult ki a sír kínzásairól és jólétéről, sőt egyesek kétségeiket fejezték ki, állítván: " Nincs (nem létezik) sírban lévő büntetés!", ezért úgy láttuk jónak (cáfolatként azoknak is, akik még kevesebbet állítottak róla), hogy egy jól összeállított munkát adunk a emberek kezébe, hogy tisztább képet tudjanak alkotni azokról a dolgokról, amelyek teljes egészében föltárják az igazságot. Ez távol áll a kereskedők „logikájától”, akik az egyre több kiadott könyvvel a vagyonszerzésre törekednek, s e könyvek nem tartalmaznak mást, mint némi izgalmat és mindenfajta furcsaságokat.

Allah segítségével sikerült megalkotni ezt a könyvet, amelybe belefoglaltuk a sír kínzásaihoz és jóléteihez tartozó dolgokat.

Ezek a dolgok Imám Al-Qurtubí (Allah irgalmazzon neki) szerint megtörténtek.

Röviden a következőket tartalmazzák:

1. A Korán ájáit, amelyek végig a könyv tartalmához kapcsolódnak.

2. A hagyományok elbírálása.

3. A könyv nyelvtani elbírálása.

A Hatalmas Allahhoz fohászkodom, hogy minden ember hasznosnak találja, hogy e könyv segítség lehessen abban, hogy felkészülhessenek még az e világi életükben a túlvilágra, amelyben nem az anyagiak kerekednek felül és irányítanak.