|
Untitled 1
|
|
|
|
|
|
|
|
A sír kínzása
és jóléte
|
Az álatok meghallják a sír kínzásainak hangjait
Imám Muszlim (Al-Dzsanna = a
Paradicsom c. könyv 2867/67. fejezet.) Zeyd ibn Thabitra való
hivatkozásul:
- Allah prófétája, amikor egy öszvéren ült, és mi
vele voltunk a Banú Nadzsár falánál, a jószága egy olyan mozdulatot
tett, hogy ő majdnem leesett róla. Mi kíváncsian kerestük az okát és azt
vettük észre, hogy négy - vagy hat sírhely található a lábai előtt.
Ekkor a küldött megkérdezte tőlünk:
- Nincs köztetek valaki, aki ismerné a sír lakóit?
- Én! – válaszoltam.
- Mikor haltak meg? – kérdezte.
- A Társítók idején. – feleltem.
- Ez a nép (csoport) kísértésben van a sírjaikban.
És ha nem lenne olyan borzalmas a sír kínzása, én nem fohászkodtam volna
Allahhoz a sír kínzásai elől, azután, amit én arról hallottam.
Al-Bukháríjj (Ad-Dáawát = a fohászok
c. könyv 6366. oldalt.) Áisára hivatkozva elmondja:
- Jött hozzám két öregasszony a Medina zsidók,
lakta részből, és azt kérdezték tőlem:
- A sírok népét hogyan fogják kínozni a sírjaikban?
– Erről vitatkoztunk hosszasan. (A annak fejtegetése során Áisa
felháborodott és kifakadva meghazudtolta őket.) A nagy hangzavarban
váratlanul belépett a próféta, és megkérdezte a vita tárgyát, melyre
felesége így válaszolt:
- Ez a két öreg zsidóasszony Medinából eljött
hozzám, és azt mondta nékem:
- A sírok népét kínozni fogják a sírjaikban.
- Igazat mondtak! – szólt küldött. - Kínozni fogják
őket, amit az állatok hallani fognak.
Ettől a naptól kezdve – mondja Áisa – a próféta
menedéket kért Urától a sír kínzásai elől.
Tudósaink azt mondják:
- Allah nem engedi, hogy az emberek hallják a sír
kínzásainak hangját, mert (Ő Irgalmas és Bölcs) ha meghallanánk azokat a
hangokat, akkor nem mernénk közelebb menni, hogy eltemessük
hozzátartozóinkat. Esetenként elpusztulnánk a kínzások gyötrelmeinek
hallatán. Mindez a gyengeségünk jele, s képtelenségünk azok
befogadására. (Pl. a mennydörgés vagy a földrengés sok emberben olyan
halálfélelmet idéz elő, amelytől rettegés lesz úrrá rajtuk. Mindezekhez
képest hol vannak a kínzások hangjai? – jutatták (nem hiábavalóan)
eszünkbe.
Abú Mohammed Abdúl-Haqq
elbeszélésében hagyományozza ránk a következő történetet:
- Al-Faqíh Abú al-Hakam ibn Bardzsán, aki
vallástudó volt, elmesélte nekem, hogy eltemettek a falujuk keleti
részén, Isbilja helyiségénél valakit. Miután végeztek, s leültek
beszédbe elegyedve, egy állat, aki velük ott tartózkodott, odaszaladt a
friss hanthoz, és fülét rászorította, mintha hallana valamit hallgatózni
kezdett. Kisvártatva, bizonyára az ott elhangzottaktól megrémülve,
elmenekült. (Ezt többször megismételte.) – Én ekkor említettem a sír
kínzását, és Allah prófétájának a mondását, hogy:
- Ők olyan kínzásban részesülnek, amelyeket csak az
állatok hallanak, s mi nem, mert csak a Hatalmas Allah tudja, hogy mi
történt ezzel a halottal.
|
|
|
|
|
|
|
|
Allah a könyörületes, és az irgalmas nevében.
|
| |
|
Annak ajándékozom, aki szépen hasznosat
ültetet, de eltávozott, mielőtt megkóstolhatta volna teremtésének
gyümölcsét,
Annak ajándékozom, aki csecsemőkoromtól körülvett engem szeretetével és
törődésével.
Annak ajándékozom, aki belém ültette a tudomány és annak családjának
szeretetét.
Apám lelkének ajándékozom e munka jutalmát.
Közben fohászkodom Allahhoz, hogy majdan az Ő Mennyországában gyűjtsön
össze bennünket, mert Ő a Könyörületes és az Irgalmas.
Hála Allahnak, aki
halállal eltörölte azokat, akik az Ő szintjére akarták fölmagasztalni
magukat. Aki megtörte a királyok hátát „kaszara bihi dzuhur al-Akászira”,
megkurtította az uralkodók reményét, azoknak az embereknek a szívét,
akik távol tartották magukat a halál említésétől, miközben eljött,
elküldte hozzájuk ígéretét, s palotáikból, rabszolgáik és rabszolganőik
mellől a sírjaikba küldte őket, a kukacok és a kígyók társaságába.
Az én imám és békém legyen a próféták pecsétjére Mohammedre és az ő
társaira. Allah fogadja el őket, és azokat, akik követték őket a
Feltámadás Napjáig.
Mivel sokan azon vitatkoztak, s ezen belül számtalan eltérő vélemény
alakult ki a sír kínzásairól és jólétéről, sőt egyesek kétségeiket
fejezték ki, állítván:
" Nincs (nem létezik) sírban lévő büntetés!", ezért úgy láttuk jónak (cáfolatként
azoknak is, akik még kevesebbet állítottak róla), hogy egy jól
összeállított munkát adunk a emberek kezébe, hogy tisztább képet
tudjanak alkotni azokról a dolgokról, amelyek teljes egészében
föltárják az igazságot. Ez távol áll a kereskedők „logikájától”, akik
az egyre több kiadott könyvvel a vagyonszerzésre törekednek, s e könyvek
nem tartalmaznak mást, mint némi izgalmat és mindenfajta furcsaságokat.
Allah segítségével sikerült megalkotni ezt a könyvet, amelybe
belefoglaltuk a sír kínzásaihoz és jóléteihez tartozó dolgokat.
Ezek a dolgok Imám Al-Qurtubí (Allah irgalmazzon neki) szerint
megtörténtek.
Röviden a következőket tartalmazzák:
1. A Korán ájáit, amelyek végig a könyv tartalmához kapcsolódnak.
2. A hagyományok elbírálása.
3. A könyv nyelvtani elbírálása.
A Hatalmas Allahhoz fohászkodom, hogy minden ember hasznosnak találja,
hogy e könyv segítség lehessen abban, hogy felkészülhessenek még az e
világi életükben a túlvilágra, amelyben nem az anyagiak kerekednek felül
és irányítanak.
|
| |
| |
| |
|