Tallózgatás Shadid Athar professzor cikkeiből

A legtöbb muszlim nem követi az orvosi előnyeit, hiszen ezt a Kegyes Korán irányítja. A böjt orvosi haszna a böjt tényleges hasznaként értelmezhető. A böjt egészségügyi szempontból használatos, beleértve a súlykontroll programokat is. Ezzel segítik nyugalmi helyzetbe állítani az emésztőrendszert, illetve csökkenteni a lipidek számát. Sok reklám hangsúlyozza a teljes diéta alkalmazását, mint úgynevezett áttörő diéta. Az iszlám diéta különbözik ezektől, mert a Ramadan havi böjt nem diktál elégtelen kalória-bevitelt, vagy alultápláltságig menő étkezési szokásokat. A Muszlimok kalóriabevitele a Ramadan ideje alatt alig közelíti meg a nemzeti színvonal alatti értékeket. Ráadásul a Ramadan böjtje önkéntes, nem pedig lélekből fakadó önbüntetés.

A Ramadan nem más, mint egy havi önmegtartóztatás, és önedzés, azzal a reménnyel, hogy ez az edzettség a Ramadan vége után is erős marad. Ha Ramadan ideje alatt tanulunk a diétás bevitelről, vagy jótékony hatásairól, ezek a tanulmányok segítségével könnyedén túljuthatunk a Ramadan hónapján, s ez egy bensőségesebb életre vezethet minket. Továbbá a Ramadan havi böjt alatt elfogyasztott ételek típusát, milyenségét nem szabályozáskülönböző drasztikus diétás szabályok, mint ahogy a protein, vagy a „csak gyümölcs” diéták teszik. Mindent szabad, csak megfelelő mértékkel.

A Ramadan, és a teljes éhezés között egyetlen különbség van, ez az evés ideje. Ramadan alatt először is elhagyjuk az ebédet, és nagyon korán reggelizünk, illetve nem eszünk mindaddig, míg be nem alkonyodik. Vizet nem veszünk magunkhoz, míg az indokolttá nem válik, tehát amíg a folyadéksűrűsödést nem okoz a testben, amely csekély dehidrációt okoz. A test saját vízraktározási mechanizmussal rendelkezik. Valójában ez a kis mértékű vízveszteség, és vízraktározás mutatkozik meg a legalacsonyabb szintű növényi életformákban is, így biztosítva a hosszú életüket.

Az éhezés fiziológiai hatásai között szerepel a vércukor szinjtének csökkenése, a koleszterinszint visszaesése, és a szisztolikus vérnyomás lassulása. Igazából a Ramadan havi böjt egy ideális javaslat az enyhe, nem inzulikus vércukorbetegségek kezelésére, az elhízás, és a kezdeti magasvérnyomás orvoslására. 1994-ben, az „Egészség és Ramadan” című nemzetközi konferencián, Casablanca-ban, 50 kutatási eredmény jelent meg, melyeket Muszlim, és nem Muszlim kutatók hoztak nyilvánosságra, tanulmányokat a böjt orvosi etikájáról. Lejegyezték az egészségügyi újítások feltételeit, a betegek nem lettek rosszabbul a böjttől. Másfelől a paciensek, akik számos betegségtől szenvedtek, mint például a cukorbetegség, vagy a koszorúér betegségek, vesekő, stb., felmentést nyernek az éhezés alól.

Vannak pszichológiai hatásai is a böjtnek. Béke, és csöndesség jellemzi azt, aki éhezik Ramadan hónapban. A személyes rosszindulat minimális, és a bűnözési ráta is csökken. Ez a pszichológiai hatás hat, és stabilizálja a vér glükózszintjét, és a túlzott viselkedésváltozásokat.

A Kegyes Korán recitálása nemcsak a szív és az ész nyugalmát eredményezi, hanem segíti a memóriát is. Ezért bátorítok minden muszlim betegemet böjtre a Ramadan hónapban, de mindezt orvosi ellenőrzés alatt kell tenniük. Az egészséges felnőtt Muszlim embereknek nem kell a böjt okozta gyengüléstől tartaniuk, mivel helyette egészség és állóképesség jelentkezik.

A cukorbetegség és a Ramadan böjtje

A cukorbetegség kihat az emberek minden hitére. A Muszlimok sem kivételek. Nagyon sok cukorbeteg Muszlim vágyakozik a böjtre Ramadan havában, habár ők az egészségi állapotuk miatt nem tehetik meg, ők az indokolt kivételek. Ez kérdés a fizikusok és a Muszlim tudósok, vagy akár a nem Muszlim cukorbetegek számára is. Kellene böjtölniük, ha úgy határoznak? Biztonságos-e? Segíthet-e az elhatározás? Tudják-e ellenőrizni betegségüket otthon? És származhat-e egyéb következménye, vagy ártalom az egészségükre nézve?

A cukorbetegség pszichológiai helyzete a Ramadan idején

A cukorbetegség maga kedvezőtlen hatással van a betegek pszichés állapotára a glükóz anyagcseréjük, a vér és CFS ozmózis által. Odafigyelésre, és segítőkészségre van szükségük, ahhoz, hogy meg tudjuk óvni őket a komplikációktól, és a hipoglikémiás támadásoktól, illetve a lehetséges kiszáradástól és a kómától.

Másodsorban a Ramadan havi böjt ideje alatti éhezés nyugtató hatással bír a tudatra vonatkozóan. Belső nyugalmat eredményez, és redukálja az idegességet, és a barátságtalan viselkedést. A böjtölő Muszlimok megvalósítják ezt. A düh megnyilvánulásai eltűnnek, hiszen a böjt jótékony hatásai hatástalanítják ezeket.

Cukorbetegek tudják, hogy a stressz növeli a vércukorszintet azáltal, hogy növeli a katekolamin szintet és mindent megtesz, hogy csökkenjen ez a stressz, azaz. ételbevitel vagy a relaxáció javítja cukorszintjét. Így az Iszlám böjt a Ramadan idején kedvező hatású a cukorszint ellenőrzése tekintetében.

Oktatási program cukorbetegek számára Ramadan idejére

A program segít megtanulni a cukorbetegek számára (a) háztartásvezetést, (b) felkészülni a Ramadanra, (c) felismerni a kiszáradás veszélyes tüneteit, a hipoglikémiát és sok más lehetséges komplikációt.

A betegek megtanulhatják, hogy hogyan ellenőrizhetik otthonaikban a cukorszintjüket, vizeletüket, hogy hogyan tartsanak naponta súly és kalória-kontrollált cukorbeteg-diétát, illetve megtudhatnak információkat az alvás, és a normális tornagyakorlatok elvégzésének szükségességéről. Képesek lesznek a pulzusuk, hőmérsékletük ellenőrzésére, bőrfertőzések felfedezésére, illetve arra, hogy felismerjék a mentális változásaikat. Speciális képességet kapnak a különböző bélgörcsös fájdalmak felismerésére, így reagálni tudnak a vesegörcsökre, vagy épp a hiperventillációkra, amely a vízhiány jelei. Mindemellett képesek lesznek gyorsan orvosi segítséget kérni, nem pedig várni a következő napig.

Kik azok a cukorbetegek, akik böjtölhetnek Ramadan idején?

• A. Minden férfi cukorbeteg, aki a 20 életévét betöltötte.¹
• B. Minden 20 év feletti nő, aki nem terhes, vagy ápolt.²
• C. Ha a testtömeg normális, vagy fölötte van az ideális testsúlynak.3
• D. Ha fertőzésektől, koszorúér betegségektől, illetve súlyos hipertenziós (200/120 Hgmm) rendellenességektől, vesekőtől, tüdőbetegségektől mentes.⁴

 

 

 

¹A 20 év, mint korlátozásnak nem Korán előírás. Az aktuális fizikai állapot és tolerancia tekintetében került itt említésre ez az év, mint kritérium, nem pedig a kor függvényeként. A egy férfi cukorbeteg rendelkezik megfelelő fizikai és pszichikai tehetséggel a böjtre, akkor megteheti, minden nehézség, vagy kompromisszum nélkül.

²Újra, a húsz év, nem a Korán utasítása, ahogy az első megjegyzésben írtuk. Szintén, a tilalom a terhes, vagy az ápolt anyák, nem a Korán utasítása, vagy felhívása. Ha a terhes, vagy ápolás alatt lévő anyák rendelkeznek saját toleranciával, vagy képességgel a böjtre, tehetik azt. Azok, akik eléggé egészségesek, vagy enyhe cukorbetegek, böjtölhetnek.

³Ismételten, ezek az általános ismérvek nem Korán előírások. Nem szabhatjuk meg, hogy ki és mikor határozza el magát böjtre. Abban, hogy ki tud böjtölni, nem lehet ürügy a megadott súly alatti állapot. Ők, maguk ellenőrzik fizikai állapotukat, és tehetik fel magukban a kérdést, hogy böjtölhetnek-e.

⁴Ezek az általánosítások nem szükségszeren helyesek. Néhány tüdőbeteg, enyhe fertőzött, koszorúérbeteg stb., minden nehézség nélkül böjtölhet. Amennyiben egyéb kérdése merülne fel, kérdezze a legjobb (Muszlim) orvosát.

 forrás: www.iszlamonline.net

Kezdőlap Korán Iszlám orvoslás Az Iszlám vallás A hit Allah Nevei Ramadán Témakör Kérdés és válasz Prófétai beszéd Imarend Letöltések Istenszolgálatok Arab nyelv Sírlét Fórum Képeslap Levelezés Private chat Email