Az emberiség nem
meghatározása, ahogy azt a Korán utánozhatatlanul idézi
Számos szerteágazó koncepció alapszik ezen a megalapozatlan elméleten.
Az alapvető hiedelem szerint minden élet
a nők petefészkéből indul ki,
termelve a petesejtet. Ez elterjedt minden nemzeten belül, a tanultak,
és a tanulatlanok között is.
Az előző tudományos ismeretek becslése szerint az emberi reprodukció
alapja ismétlődő folyamatok sorozata, amely jellemző más emlős
organizmusra is. A kiinduló pontja ezeknek a fejlődési folyamatoknak a
pete megtermékenyítése. A megtermékenyítés a férfi sperma
által megy végbe. Két fő folyamat következik be a megtermékenyítés
előtt. Nőkben a petesejt-kilövellés, férfiakban a spermakilövellés.
Az ivarmirigy szövete mindkét emberi nem, a férfi, és a nőben is hasonló
a testszövetekhez, amely 23 kromoszómát hordoz. A testszöveteket alkotó
osztódó sejtek átesnek a mitózis folyamatán, amely két leánysejtet
eredményez, amelyek hasonlóan 23 kromoszómát tartalmaznak. Az
ivarmirigyszövetek sejtjei meiózissal osztódnak, így szintén két
leánysejt keletkezik, feleannyi kromoszómaszámmal, mint az anyasejt.
Névlegesen 23 egyedül álló kromoszómasejttel. Az oogenezis és a
spermatogenezis folyamata ….. A megtermékenyítés után a pete és a sperma
zigótává fejlődik, amely során a 23 kromoszóma párrá rendeződik, így 23
pár kromoszómát tartalmaz. A megtermékenyített zigóta hordozza az
alapvető genetikai kódok leírását, amely a férfi, illetve a nő által
továbbadott információkat tartalmazza, beleértve a karaktert, és a nem
meghatározását.
A női ivarmirigy sejtállománya magában hordoz 22 pár kromoszómát, és
ezen kívül 1 pár kromoszómát, ami a neméért felelős, ahogy az XX női
karakter mutatja. A meiózis folyamata után a kapott petesejt mindig 22
egyedülálló kromoszómát, és 1 X nemi kromoszómát, így összesen 22+X,
azaz 23 kromoszóma. Másfelől a férfikromoszómák a következőképp
alakulnak. 22 egyes kromoszóma, és 1 Y, azaz nemi kromoszóma. Ezt pedig
az XY férfi karakter jelöli. A meiotikus folyamat után a férfi spermium
22 egyes kromoszómát, és vagy 1 X, vagy egy Y kromoszómát hordoz. Előbbi
esetben 22+X, utóbbi esetben 22+Y.
A magzat nemének meghatározása függ a férfi spermiumtól, amely
megtermékenyíti a petesejtet. Ha a megtermékenyítés 22+X spermiummal
megy végbe, akkor a megtermékenyített zigóta a 22+X női kromoszómával
44+XX lesz, azaz nőnemű zigóta. Ha ugyanez 22+Y spermiummal, és 22+X női
kromoszómával történik, akkor a zigóta 44+XY, és ez esetben a zigóta
férfinemű.
A pontos, tudományos információk szerint elég egyértelmű a férfi
ivarsejt dominanciája a női ivarsejttel szemben a magzat nemiségét
illetően. Ezek az alapvető tudományos tények megtalálhatók a Szent Korán
hiteles írásaiban is. A Szent Korán ájái (versei) a nem meghatározásának
témájában, már 14 évszázaddal ez előtt megírták ezt. A tudományos
ismeretanyag értelmezése egyetért a Dicsőséges Kinyilatkozás, a Szent
Korán szavaival.
Számos Korán ája alátámasztja, hogy a férfi, és női kromoszómapárok
együtt alakítják az emberiséget, és csekély mértékben a spermium
kizárólag. Ez a precíz értelmezés a következő szövegekből derül ki.:
„Allah
porból, majd spermacseppből teremtett benneteket és aztán párokká tett
titeket. És egyetlen nőstény sem viselős, és nem hozza terhét világra
anélkül, hogy Ő ne tudná. És senki nem lesz hosszú életű, és senkinek
nem rövidül meg az élete anélkül, hogy ne lenne az egy írásban. Könnyű
ez Allahnak.” Fatir 11
Szintén egy hasonló írás:
„spermacseppből,
amikor kilövell?” En Nedzsm 46.
Egy hasonló témában tett következtetés:
„És létrehozta abból a két nemet: a hímet és a nőstényt.” El-qijemeh 39
A Kegyes Korán számos helyen megjegyzi, hogy a nemiséget (férfi, női)
egy kis mennyiségű sperma csepp formázza meg, egy nyugodt, biztonságos
helyen. A „Qarar Makin” egy hiteles szó ennek a kifejezésére. A Hívők (Al-Mueminun)
című szúra 13. és 14. verse a Koránban így szól erről:
„Aztán spermacseppé tettük őt egy biztos helyen. Ezután a spermacseppet
vérröggé formáztuk, a vérrögöt pedig húsdarabbá, a húsdarabot pedig
csontokká formáztuk. A csontokat pedig fölruháztuk hússal. Ezután egy
másik teremtményként hoztuk őt életre. Áldassék Allah, a legjobb
teremtő! A Hívők 13-14.
Ez a bonyolult, összetett megfogalmazása a Koránnak képletes
kinyilatkoztatása a nem meghatározásának. Bár a modern tudomány részben
hozzájárul a Korán megértéséhez és értelmezéséhez, a lényeg nyilvánvaló,
minden út a tudáshoz vezet. Mindazonáltal a Kegyes Korán szavai minden
tudás alapvető eredőjeként maradnak. A Korán nyilatkozatok a
alapvetésként szolgálna, azaz minden tudományos adatot ezekhez kell
viszonyítani.
A magzat nemének meghatározására vonatkozó tudományos elképzelések a
férfi ivarsejtre, mint a női petesejtet megtermékenyítő sejtre mutatnak,
amely kizárólagos meghatározója a magzat nemének, és az Y kromoszóma
hordozza a magzat női jellegét. Az embriológia tudománya kifejezi,
fordítja, és összehasonlítja a Korán állításait a témában, amelyek
tisztán, és világosan említik ezeket számos Korán szövegekben, a
Legfelsőbb Alkotó Isteni Szavaiban.
A Kegyes Korán szavai, mint Szent Kijelentés természetesen adomány egész
emberiség számára, amely kivételes hitelességű. Bemutat tudományos
kijelentéseket, amelyek képesek kétségbe vonni a legújabb tudományos
felfedezéseket is. Több mint 14 századdal ez előtt abban az időszakban,
mikor a hiedelmek elterjedtek, a Korán versek már tartalmazták azokat a
tényeket, amelyeket az ember csak századokkal később fedezett fel. A
tudományos ismeretek csak a felszínt súrolják, míg az Kegyes Korán
Isteni Igazsága millió méter mély. Az emberiség feltárta, és megértette,
az elődök alkotásait, valamint a Szent Korán szavai bizonyították
azokat, mint a tudás magvait.
forrás: www.iszlamonline.net
