.
 
 
 
 
 
 
  •• 

Az Iszlám böjt, orvosi szemmel

Shahid Athar, M.D.

 

Közel 900 millió Muszlim él a Földön, beleértve körülbelül 8 millió Muszlimot Észak-Amerikában. Többségük betartja a teljes böjtöt napfelkelte, és naplemente között a Ramadan hónapban. Nem veszítenek súlyukból vagy bármilyen másegészségügyi kondíciójukból, őket a Szent Korán irányítja, amely ezt mondja:

„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán óvakodók (Tattakun) lesztek.” 2:183

Iszlám törvényei értelmében a 12 évnél fiatalabb, beteg ember, utazó, vagy menstruáló, vagy gyermekét ápoló nő, az kivételt képez a böjt alól. Összegezve, a böjtölőnek tartózkodnia kell az ételtől, a vízivástól egész nap. Kérdezték, hogy a szexuális élettől, és a dohányzástól is vagy a rossz szokásoktól is? Mindent egybevetve, többet kell tenni az imáért, jócselekedetekért, vagy többet kell a Szent Koránt olvasni ebben a hónapban.

Az étel szükséges a test számára, hiszen ez adja az energiát a tökéletes működéshez, ill. az olyan szénhidrátok égéséhez, mint a cukor. A felesleges cukor, amely nem használódik el, elraktározódik zsír formájában, az izomzatban, mint ahogy a glikogének a májban, később. Az inzulin, amely a hasnyálmirigyben termelődik, csökkenti a vér cukorszintjét, és tovább bomlasztja cukrot további energiává, glikogén. Hatása alapján az inzulin kötődhet ismert receptorokhoz. A cukorbeteg embereknek hiányoznak ezek a receptorok. Így, nem képesek hasznosítani az inzulint, ez cukor intoleranciához vezethet.

Mikor egy böjtölő (vagy valaki, aki hirtelen leállítja a szénhidrát bevitelét), hirtelen lecsökken a vércukorszintje, és az inzulinszintje. Ez leállítja a glikogénműködést a májban, majd lebomlik a zsírszövet, tehát energiát kell bevinni.

Ahogy az emberi fiziológia föntebb leírja, a ketogenikus diéták (I-5) hatása eredményes lehet a fogyókúrákban. Ezek a diéták kiszámított mennyiségű proteindózisokat ír elő, megfelelő mennyiségű vízzel, multivitaminokkal stb. Ezek hatásosan csökkentik a súlyt, a vércukrot, viszont ezek egyoldalú hatások, ezt csak szigorú ellenőrzés alatt lehet végezni.

A teljes böjt csökkenti, vagy meg is szünteti az éhséget, ami gyors súlycsökkenést okoz. Allan Cott 1975-ben jegyezte fel a „Böjt, mint életút” című írásában, hogy „a böjt egészséges fiziológiai eredményeket mutat a bélrendszerben, a központi idegrendszerben, és normalizálja az anyagcserét.” Ez rámutat sok mindenre, azonban számos más negatív hatása is létezik a teljes böjtnek. Ebbe tartozik a hipokalémia (alacsony káliumszint), szívelégtelenség, melyek az ellenőrizetlen, kalóriaszegény diéta eredményei.

 

 

 

Tanulmányok az Iszlám böjtről

 

Dr. Soliman, a jordániai Amman Egyetemi Kórházában 1984. június-júliusában 42 férfi, és 26 női önkéntessel készített egy tanulmányt. Az önkéntesek 15-64, és 16-28 évesek voltak. Mérték a súlyukat, a vér cortisol szintjét, a tesztoszteronszintet, a nátrium, kálium, karbamid, cukor, teljes koleszterin, magas denzitású lipoprotein, alacsonydenzitású lipoprotein, trigliceridek szintjét, és ugyanazt az értékeket mutatták Ramadan kezdetén, mint a végén. Jelentősen csökkent viszont a férfiak testsúlya, például 73.8 kg-ról 72 kg-ra, illetve a nők súlya 55.2 kg-ról 54.6 kg-ra változott átlagosan. A vércukorszint 77.7 mg-ról 90.2 mg-ra a férfiak, és 76 mg-ról 84.5 mg-ra változott a nők vérében. Minden más mért érték nem mutatott jelentős változást.

Dr. Azizi az Iráni Teheránban, az Orvosi Tudományok Egyetemén végzett vizsgálatokat. Vizsgálta a glükóz, bilirubin, kalcium, foszfor, protein, albumin, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, TSH, TI, és a pajzsmirigyhormonok szintjeit. A prolaktin, és a TSH együttes hatásaként megemelkedett a TRH szint 9 egészséges férfinál a Ramadan tizedi, huszadik, és huszonkilencedik napján. A testsúlyuk 65.4-ről 61.6 kg-ra csökkent a 29. napon. A cukorszint 4 mg értéket csökkent a 10. napon, és ez attól kezdve csak fokozódott. A bilirubin szint 0.56-ról 1.43 mg-ra változott a 10. napra. Minden változott érték visszarendeződött négyheti böjt után. Nem volt jelentős változás a Ca, P, protein, albumin és a többi mért hormon szintjeiben. A prolaktin, TSH, és TRH szintek változatlanok maradtak.

Dr. Azizi a következő eredményeket kapta:

  1. a 29 napig tartó, napi 17 órai étel és italfogyasztási szünet nem befolyásolja a helyes hormon, a hipotalamikus hormonháztartás, vagy a periférikus tiroid anyagcsere működését
  2. a Muszlim embereknek mindössze a vércukor, és bilirubinszintjeikre kell odafigyelniük Ramadan idején.

 

A fenti két tanulmány alapján elmondhatjuk, hogy az Iszlám böjt nem okoz ártalmas egészségkárosodást, mind inkább jó hatással van a testsúlyra és a lipidanyagcserére.

Miért különbözik az Iszlám böjt, más böjtöktől?

 

Az Iszlám böjt különbözik más „diétás ötletektől”. Mind a két elképzelésnek vannak előnyei. Egyedülálló egészségügyi jelentőségei a következők:

 

1.       Ahogy összehasonlítjuk a két „diétás elképzelést”, kiderül, hogy a Ramadan havi böjt során nem mutatkozik semmilyen alultpláltságra utaló tünet, vagy elégtelen kalória-bevitelből fakadó rendellenesség. Mindezt M. M. Hussani igazolta 1976-ban, Ramadan idején az Észak Dakota Állami Egyetemen, Fargoban. Muszlim hallgatók között végzett szervezett kutatásokat. Megállapította, hogy a Muszlim hallgatók a böjt második harmadában

 

 

2.       A Ramadan havi böjt önkéntesen vállalható. Ez nem testi büntetés. Az agy hipotalamusz része tartalmazza a lipostat nevű központot, amely a testtömegért felelős. Mikor hirtelen súlyveszteség áll fenn az éhezés hatására, a központ nem képes ezt normálisan azonosítani, így az megpróbálja újraprogramozni magát, melynek hatására a test azonnal hízni kezd, ha a böjt felfüggesztésre kerül. Tehát az eredményes fogyás lassú folyamat. A fokozatos súlyvesztés módosítja viselkedésünket és az evéssel kapcsolatos hozzáállásunkat, míg meg nem tagadjuk a mértéktelen evést. Ramadan egy hónap önszabályozás, önedzést jelent, az által, hogy az étkezés ideje eljövendő dologként remélhető, így ez tartós változást eredményez a liposztatban.

 

3.   Az Iszlám böjtnek nem tárgya a megválogatott ételekkel való böjt (csak protein, csak gyümölcs stb.). A kora reggeli, napfelkelte előtti bőséges reggeli, illetve a naplemente után elfogyasztott édesség kiváltja a napközben elfogyasztott ételeket, így szüntetve meg a hipoglikémiát.  

4. A vacsora utáni ima segít feldolgozni az ételt. Használva a kalóriaszámlálót, kiszámolható, hogy az ima során több kalória ég el. Ez 200 kalóriát jelent. Az Iszlám imádkozó (Salat) minden izmát, és minden ízületét megmozgatja, amely megfelel egy gyengébb tornagyakorlatnak, ami a kalória égetéshez szükséges.

5.A Ramadan böjtje a legjobb gyakorlás az önfegyelemre. Azoknak, akik láncdohányosok, vagy folytonevők, vagy minden órában kávét isznak, ez a legjobb út a szokásaik megszüntetésére, remélve, hogy ez a hatás megmarad a hónap letelte után is.

6. A Ramadan havi böjt pszichológiai hatásait a böjtölő emberek tapasztalatai alapján tudjuk. Belső nyugalmat, és békességet éreznek. A Próféta így figyelmeztet: „Ha valaki megsért, vagy idegesít téged, mondd neki, én böjtölök!” Ennélfogva a személyes durvaság ebben a hónapban minimális. A bűnözés a muszlim országokban ilyenkor a legkisebb.

 

Ezek az én élményeim, amelyeket az első néhány napban tapasztaltam. Azt kezdtem érezni, hogy jobban vagyok, mikor egy fontot veszítettem. Többet dolgozom, és többet imádkozom. A fizikai állóképességem, és a mentális figyelmem is javult. Van egy kisebb laborom az irodában, így gyakran ellenőrizni tudom a vércukorszintem, a koleszterin, és a triglicerid szintem a Ramadan kezdetekor, és a végén is. Feljegyzem az észrevehető eredményeket a hónap végén. Mivel nincs rajtam súlyfelesleg, megköszönöm Allahnak, hogy a súlyveszteség minimális. Néhány font az, amit elvesztettem, de ezt hamar vissza is nyerem. A Ramadan havi böjt a legjobb javallat a túlsúlyra, még cukorbetegen is, vagy a nélkül. Ez szintén a legjobb a dohányosok, és a folytonevők számára is.

 

Böjt, betegeknek: Javasolt életvitel

 


Ahogy már korábban említettük, a betegek kivételt kapnak a böjt alól. Viszont néhányuk valamilyen indítékkal mégis úgy határoznak, hogy böjtölnek. A fiziológiai betegek számára a következő életvitelt javasoljuk:

a. Cukorbetegek számára: A cukorbetegek, akik ellenőrzött diéta szerint élnek, böjtölhetnek, és remélhetőleg súlyveszteségük lehet. A cukorbetegségük gyógyítható, legalábbis mérsékelhető. Azok a cukorbetegek, akik szájon át hipoglikémiás gyógyszereket kapnak, mint például az (Orinase), sokkal nagyobb figyelemmel kell lenniük a böjt során. Dózisukat egyharmadára kell csökkenteniük, és reggel nem is alkalmazhatják, viszont este, Iftar alkalmával igen. Amennyiben lemegy a vércukorszintjük napközben, azonnal fel kell függeszteniük a böjtöt. Akik inzulint alkalmaznak betegségük folytán, nem böjtölhetnek! Ha mégis teszik, csak saját felelősségükre, és fokozott ellenőrzés mellett, mivel drasztikusan megváltozhat az inzulinszintjük. Például függesszék fel a hagyományos inzulinhasználatot teljesen, és használjanak NPH-t elosztva Iftar után, és Szuhur előtt. Az édes ennivalók Ramadan idején nem ajánlottak számukra, csak ha tudják ellenőrizni vércukorszintjüket reggeli előtt, és mi után befejezték a böjtöt.

 

b. A magasvérnyomással és szívbetegségekben szenvedők számára: Azok, akik enyhe magasvérnyomással küzdenek, némi súlyveszteségre számíthatnak. Így bátorítjuk őket a böjtre, hiszen a böjt segít csökkenteni a magas vérnyomást. Ők, maguk látják meg a fizikai képességeiket, így be tudják állítani maguknak a gyógszereiket. Például tablettákkal megelőzhetők a kiszáradás tünetei, és a hosszú hatóidejű szereket, mint az Inderal LA, vagy a Tenormin, Szuhur előtt, egyszer egy nap elegendő alkalmazni. Akik komolyabb hipertenzióval küszködnek, nem javasolt a böjt.

c. A migrénes betegek számára: Azok, akiknek fejfájdalmaik vannak, akik kiszáradás által veszélyeztetettek, vagy alacsony a vércukorszintjük, betegségük tovább fokozódhat. A migrénes betegek esetében megnövekedhet a vér szabad zsírsavtartalma, ami közvetlenül fejti ki hatását, amely során keményebbé válik a migrén, és fenn áll a kicsapódás esélye is, a katekolaminok kiszabadulása által. A migrénes betegek számára nem ajánlott a böjt.


 

d. A terhes nők számára (amennyiben a terhesség normálisan zajlik): Ez nem egy égszerű kérdés. A terhesség nem egy egészségügyi betegség, következésképpen ez nem lehet kivétel. A Kegyes Korán ilyen kivételt nem említ. Azonban a Próféta azt mondta, hogy a terhesek, és az ápoló nők ne böjtöljenek. Ez egybehangzó Isten akaratával, mi szerint nem akarja, hogy a kis magzat szenvedjen. Nem a tudás útja lenne, ha a meg nem született gyermek kárt szenvedne a megszületéséig, amikor már túl késő lenne. Az én szerény véleményem szerint az első három hónapban a várandós nők, ne böjtöljenek. Ha azonban a Ramadan havi böjt épp a 4. és 6. hónapra esik, akkor választhatják a böjtöt, feltéve, ha 1. jó az egészségi állapotuk, 2. ha megbeszélték a szülész-nőgyógyászukkal, és ő beleegyezett. A lehetséges magzatkárosodás nem lehet következménye az alultápláltságnak, feltéve, ha Iftar, és Szuhur kielégítő, vagy a 10-14 óráig elnyújtott vízmegvonástól.

 

Ezek ajánlatok a Muszlim betegek számára, ha böjtölni szeretnének. Viszont mindezt tegyék fokozott ellenőrzés alatt.

 

Referenciák:
 
1. Bistrian,B.R.,"Semi-starvation Diet Recent Development", Diabetic
     Care, November 1978.
 
2. Blackbum, G.L., et el, "Metabolic Changes On PSMF diet" diabetes,
     June 1976.
 
3. Cott, A., "Fasting Is A Way Of Life", New York: Bantam Books, 1977.
 
4. Hirsch, Jules, "Hypothalmic Control Of Appetite" Hospital Practices,
     February 1984.
 
5. Khurane, R.C., "Modified Ketogenic Diet For Obesity" , Cancer
     Monthly Digest, July 1973.
 
6. Hussaini, N.M., Joumal of Islamic Medical Association, October 1982.
 
7. Athar, S., "Therapeutic Benefits Of Ramadan Fasting ", 
Islamic Horizon May 1984.
 
8. Soliman, N., "Effects Of Fasting During Ramadan", Journal of Islamic
     Medical  Association, November 1987.
 
9. F. Azizi et el, "Evaluation of Certain Hormones And 
Blood Constituents During Islamic Fasting Month", Journal of 
Islamic Medical
     Association, Nov. 1987.
 
10. Athar, S., "Fasting For Medical Patients - Suggested Guide-line"
     Islainic Horizon, May 1985.