|
Mu'az Bin Dzebeltől
(Allahnak kedvezett) származó prófétai beszéd. Azt mondta:
Mondtam: Te Allah
küldötte!Közölj velem olyan munkálkodást, amely bevisz engem
a mennyországba, és eltávolít engem a Pokoltól! Azt felelte
a Próféta: "Hatalmas dologról kérdeztél, de mégis könnyű
annak, akinek Allah megkönnyítette. Szolgálod Allahot, és
nem társítasz mellé
senkit, betartod az imádságot, és megadod a Zakátot, böjtölöd
Ramadánt, és Zarándokolsz a házhoz. Aztán azt mondta:
"Mutassam-e neked a jóság kapuit: A böjt védelem a Pokoltól,
a szadaka pedig eloltja a vétket, ahogy eloltja a víz a
tüzet, a férfi imája az éjjel sötétségében, aztán olvasta a
Koránból: (32/16,17,18) elkerülik az ágyukat:
Urukhoz fohászkodnak félve és számítva...",
aztán azt mondta, közöljem-e veled az ügy fejét, az
oszlopát, és a púpjának a csúcsát?" Mondtam, de erre azt
mondta: "Az ügy feje az Iszlám, az oszlopa az ima, és a
púpjának a csúcsa a dzsihád, aztán azt mondta:
"Ne ismertesselek ennek elérésével?", mondtam: dehogy nem,
mutatott a nyelvére és azt mondta: "fogd vissza ezt", erre
azt mondtam: "Te Allah küldötte! Elfogunk-e számolni amiatt,
amit beszélünk? Erre azt mondta a Próféta: "Ejnye te Mu'az,
nem azért dobatnak az emberek az arcukon a Pokolba, amit a
nyelvük aratott? !"""
Gyűjtötte Abu Deud és a Tirmizi
|
 |